Múltidéző: Könnyáztatta asszonysorsok

Losits Géza történész női sorsok közt kalauzolt.

BÁNYAI JÚLIA. Miután férje, Sárossy Gyula ügyvéd meghalt, Bányai Júlia a bécsi cirkuszban műlovarnőként dolgozott. A szabadságharc kitörésekor, 24 évesen, néhai férje nevét használva Bányai Gyulaként huszárnak állt, és férfiruhában vett részt az erdélyi összecsapásokban. Kiváló francianyelvtudását kihasználva állítólag még kémkedett is az orosz vagy az osztrák táborban, ezért Bem tábornok külön katonai kitüntetéssel jutalmazta. A bukás után emigrálni kényszerült, török földre menekült, de az 1852–53-ban Erdélyben kibontakozott összeesküvés hazahúzta. A sikertelen kísérlet után megint csak emigrált, ezúttal Egyiptomban telepedett le. Második férjével együtt Kairóban megnyitotta a Fáraóhoz címzett fogadót, amelyet szívesen kerestek fel a Magyarországról híreket hozó honfitársaik. Kalandos életét ifjúsági regényben írta meg Thury Zsuzsa 1951-ben.

BUCHWALD FRANCISKA. Maderspach Károly neves hídépítő mérnök és felesége gyakran látott vendégül otthonukban honvédtiszteket. A család lelkes támogatója volt a magyar nemzeti ügynek, ruszkabányai vasgyáruk fegyvert szállított a honvédseregnek. 1849 augusztusában megfordult náluk a menekülő Bem József, Kossuth Lajos és Guyon Richárd tábornok is. Talán éppen ezért őrjöngött Haynau, aki augusztus 23-án elfogatta Franciska asszonyt: a bevonuló császári csapatok a falu főterén nyilvánosan levetkőztették és megvesszőzték. A mérhetetlen megalázás hírére a mérnök honvédtiszt férje főbe lőtte magát – az akkor 45 éves, ötgyermekes családanya pedig a lelki sebeibe halt bele sok évvel később.

TELEKI BLANKA. A grófnő 1846-ban leánynevelő intézetet nyitott a fővárosban, ahol a márciusi ifjak egyik kiválósága, Vasváry Pál tanította lelkesen az ifjú hölgyeket magyar történelemre. 1848. március 15-én Teleki Blanka maga szavalta el tanítványainak a Nemzeti dalt. Kolléganője, Lővei Klára pedig rendszeresen kivitte a lányokat a márciusi forradalmat követő népgyűlésekre a Nemzeti Múzeum kertjébe. A magyar szellemű oktatásért, forradalmi tartalmú könyvek és képek terjesztéséért, '48-as politikusok rejtegetéséért 1851. május 13-án letartóztatták a grófnőt, és Leövey Klárával együtt a kufsteini várba zárták, hidegben, megalázó körülmények között tartották fogva. 1857-ben általános amnesztiával szabadult, de Magyarországon nem volt maradása, az osztrák titkosrendőrség állandóan zaklatta. A megrendült egészségi állapotú nő Németországba költözött, majd Párizsban, húgánál érte a halál 1862-ben. Temetésén a francia közélet kiválóságai is tiszteletüket tették, a magyar emigráció képviseletében pedig Irányi Dániel mondott beszédet.

LEBSTÜCK MÁRIA nevét Huszka Jenő operettje, a Mária főhadnagy tette széles körben ismertté. A jómódú zágrábi kereskedőcsalád sarja 1848 márciusában a nagybátyjánál élt, a császárváros neves iskoláiban tanult. A bécsi forradalom kitörésekor Mária rögvest férfiruhát öltött, és Lebstück Károly néven önkéntesnek jelentkezett az egyetemi légióba. A bécsi forradalom leverése után Magyarországra szökött, itt harcolt tovább. A kápolnai csatában súlyos fejsérülést szenvedett, ekkor derült fény kilétére. A fővezér, Dembinszky tábornok hadnaggyá léptette elő a 18 éves hős leányt. Felgyógyulása után a legendás Miklós-huszárokhoz került, hadi tetteiért hamarosan huszár főhadnaggyá léptették elő. A budai vár ostrománál szerelembe esett Jónák Pál honvéd őrnaggyal, 1849 júliusában házasodtak össze – a dorozsmai csatatér közelében. A szabadságharc bukása után mindkettejüket bebörtönözték. Mária az aradi vár tömlöcében szülte meg fiát. Férje nem élte túl a börtönt. Szabadulás után az asszony szülővárosában, támasz nélkül, nyomorban tengette életét. Néhány év múltán férjhez ment a festőművész Pasch Gyulához, akinek halála után ismét nagy szegénységben élt Győrben és Pesten, mosónőként tartotta el családját. Nyomoráról értesülvén az országos honvédegylet folyósított neki nyugdíjat. Hatvankét évesen halt meg. Nekrológját a magyar írófejedelem, Jókai Mór közölte a Pesti Hírlapban, szép novellával is emléket állított a legmagasabb rangfokozatú magyar honvédtiszt asszonynak.

KOSSUTH ZSUZSANNA. 1849. április 16-án Kossuth Lajos „az összes tábori kórházak főápolónőjévé” nevezte ki leánytestvérét. Zsuzsanna a szabadságharc kitörése előtt, 1848 januárjában vesztette el társát, Meszlényi Rudolfot (amikor is épp harmadik gyermeküket várta). A depresszióból a hazája iránti tenni akarás ragadta ki: megszervezte a hadi ápolást, bejárta az egész országot, mintegy 72 tábori kórházat állított fel. 1851 decemberében, a távolból Kossuth által is támogatott Makk-féle fegyveres szervezkedés leleplezésekor Zsuzsannát is elfogták. Egy szál hálóingben hurcolták el a börtönbe Lujza húgával együtt. Végül 1852-ben a Kossuth család nő tagjait – összesen kilenc gyermekkel együtt – kitoloncolták az országból. Először Brüsszelben telepedtek le, itt halt meg idős és beteg édesanyjuk. Ezt követően Zsuzsanna húgához, Emíliához költözött az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Brüsszelben kitanult csipkeverésből próbálta fenntartani magát és gyermekeit. Ám a börtönben szerzett betegségektől meggyötört teste hamar feladta a küzdelmet: fiatalon, 37 évesen érte a halál.

LABORFALVI RÓZA. Jókai Mór a forradalom napján, este a Nemzeti Színházban ismerkedett meg a neves színésznővel. Az előadás előtt közkívánatra Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig beszédet mondott. Laborfalvi Róza – aki aznap a Bánk bánban Gertrudist alakította – a függöny mögül előbújva egy nemzetiszínű kokárdát tűzött az ifjú író mellére. Ezzel kezdődött szerelmük, s annak ellenére, hogy a barátok, ismerősök és a család is le akarta beszélni Jókait arról, hogy elvegye a nála hét évvel idősebb színésznőt, augusztus végén már össze is házasodtak.

ZICHY KAROLINA. A nemzeti ügynek elkötelezett, intelligens asszony kulcsszerepet játszott a főúri társadalom magyar szellemű átalakításában. Férje, gróf Károlyi György palotáját a politizáló arisztokrata társasági élet egyik központjává tette. Példaadásával szorgalmazta a magyar ruha viselését, a magyar nyelv használatát, báljaikon divatot csináltak a magyar táncnak. Aktív szerepet vállalt a kizárólag magyar iparcikkek vásárlását szorgalmazó Védegylet tevékenységében.
A szépséges asszony hatása alól a korszak nagy magyar politikusai sem vonhatták ki magukat. Mélyebb érzelmi szálak nemigen köthették férjéhez, annál inkább sógorához, Batthyány Lajos miniszterelnökhöz. A „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István szívét is megdobogtatta. A világosi katasztrófa után emigrációba kényszerült grófnő Svájcban már Klapka Györggyel, a komáromi vár korábbi parancsnokával élt együtt...