Kísérleti modell: véget vethet az atomámokfutásnak

Alig telt el pár nap azt követően, hogy megállapodás született Irán és a nyugati hatalmak között az iszlám köztársaság régóta vitatott atomprogramjáról, washingtoni hivatalnokok lassan, de biztosan megkezdték a hiányosságok beismerését.

„Maradtak még fontos, kidolgozásra váró részletek” – nyilatkozta Barack Obama szóvivője. Josh Earnest szerint valóban nyitva maradtak olyan fontos kérdések, mint például az, hogy mikor és milyen módon oldják fel az Iránnal szembeni szankciókat.

Pedig a most tető alá hozott megállapodás egy sor olyan, hosszú ideje vágyott kompromisszumot tartalmaz, mint például azt, hogy az iszlám ország a Nyugat által elvárt szintre, kétharmadával csökkenti nukleáris létesítményeinek kapacitását, leállítja az atombomba előállításával kapcsolatos munkálatait.

A fordói nukleáris központban zajló tevékenységet orvosi és kutatási célok érdekében hasznosítja. Ezenkívül az elvárásoknak megfelelően Irán, a világon egyedülálló módon, belement abba is, hogy 20 évre lehetőséget biztosít a nemzetközi szintű ellenőrzésnek és megfigyelésnek.

Mindezért cserébe a nemzetközi gazdasági szankciók túlnyomó részének feloldásával Irán kőolajkészletének köszönhetően nem csak mellékszereplőként újból felkerülhet a globális gazdaság forgószínpadára.

Az egyezség végső változatát fenyegető „feltételes mód” azonban továbbra is fennáll: az amerikai kongresszus republikánus többsége akár meg is vétózhatja a megszorítások feloldását a keretmegállapodás végső, június 30-i határidejéig.