Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Sokakat érhet keserű meglepetés, amikor nyugdíjba mennek, ha elterjedt tévhitekre alapozzák, hogy mitől függ majd a nyugdíjuk összege. Magyarországon a munkavállalók harmada, valamint az egyéni vállalkozók nagy része minimálbérre van bejelentve, így ennek mindenkori összege alapján fizeti a járulékait.
Kép: Nyugdijfolyósitó igazgatóság BP Váci út 73. 2009.10.13.fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth
Sokak szerint elég lesz a nyugdíj előtti utolsó öt évben magasabb fizetést bejelenteni, úgyis csak ez számít a nyugdíj meghatározásakor. 1997 előtt még valóban az utolsó négy év határozta meg a nyugdíjakat, de az akkor kezdődő átállás eredményeként ma már a nyugdíj megállapításakor ennél sokkal hosszabb időszak számít.
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amiből összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet. Ebből állapítják meg a nyugdíjat a megszerzett szolgálati időtől függően. Az utolsó éveknek ma már nincs semmilyen kiemelt szerepük a számításnál.
Sokszor okoz problémát a szolgálati idő elszámolása. Nem mindegy, mennyi szolgálati időt tud igazolni a nyugdíjba készülő. Az adatokat elvileg nyilvántartják az erre illetékes hivatalok, de azok nem mindig egyeznek meg az emberek saját emlékeivel, sőt esetenként a valósággal sem.
Az elveszett időszakból adódó különbség jelentősen csökkentheti a havi nyugdíjat: 25 év szolgálati idővel például az átlagkereset csupán 63 százaléka lesz a nyugdíj, ami aztán minden hozzáadott plusz szolgálati évvel emelkedik, végül 50 évnél éri el a maximális 100 százalékot.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu