Egy tiszta cég luxusa

– Februárban a Buda-Cash brókerház csődjével kezdődött, és azóta dominóként sorra dőlnek be a befektető cégek. Miért épp most? Mi történt?

– Emlékszik arra a januári „fekete napra”, amikor a svájci jegybank váratlanul eltörölte a 2011 szeptemberében beállított árfolyamcélt, amely kimondta, hogy a frank ne erősödjön 1,2 fölé az euróval szemben? A jegybank ezzel a lépésével, minden előzetes bejelentés nélkül a piacra bízta a deviza sorsát. Az eredmény? A svájci frank azonnal „megugrott”, masszív erősödésbe kezdett. Ez az egész világon megrengette azokat a bankokat, befektetési vállalkozásokat, valamint az ügyfeleiket, amelyek svájci frank árfolyamon alapuló spekulációs ügyleteket folytattak. Köztük magyarok is hihetetlen veszteségeket szenvedtek el a forint hirtelen és óriási gyengülése miatt. Azok a pénzintézetek, amelyek korábban óvatos, megfontolt gazdálkodást folytattak, ha nehezen is, de pótolni tudták a veszteségeiket. Amelyek viszont túlzott mértékben kockáztattak vagy illegális ügyletekbe keveredtek, végérvényesen likviditási válságba kerültek és bedőltek. Így derült fény az emlegetett cégek valószínűleg hosszú évek óta tartó simlisségeire.

– Jól értem: ha nincs a svájci jegybank januári bejelentése, ezek a magyar befektető cégek akár még ma is folytathatnák kétes üzelmeiket?!

– Igen, lehetséges, hogy ezek még mehettek volna tovább, ennél is több pénz úszhatott volna el. Azonban ez lehetett az utolsó csepp a pohárban.

– Ugyan nem tudunk hivatalos adatokat, de az eddigi hírek ismeretében összeadtam: a Buda-Cash a DRB Bankkal, a Hungaria, a Quaestor együttesen majdnem 200 ezer ügyfelet károsított meg, összesen úgy 350 milliárd forint eltűnése után nyomoznak. Ön egykori felügyeleti vezetőként érti, hogyan történhetett meg mindez?

– Én sem értem. Nem ismerem, melyik cégnél pontosan mi zajlott, sok még a kérdőjel. Azt viszont tudom, hogy a pénzügyi piac, beleértve a befektetési szolgáltatók tevékenységét és a felügyeleti rendszert, részletesen szabályozott, sőt helyenként már a túlszabályozottság jeleit mutatja. Hogy ez a csaláshullám kialakulhatott és eljuthatott idáig, valószínűsíthető, hogy politikához is kötődő szálaknak kell lenniük. Az érintett cégvezetők és tulajdonosok abban ringathatták magukat: a gazdasági és nem utolsósorban politikai kapcsolataik révén a kötvény-túlkibocsátások, az illegális kettős könyvelés, a számla- és egyéb pénzügyi manipulációk, egyszersmind a veszteségek megúszhatók. Közismert volt például a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba jobboldali kötődése, és az is, hogy segítségkérő levelét a miniszterelnöknek címezte, persze eredménytelenül.

– Mennyire különleges, ami nálunk történt?

– Nem egyedi eset, és nem mai jelenség. Pénzügyi visszaélések világszerte mindig voltak, vannak és sajnálatos módon lesznek is. A pénz az emberek egy részében felkelti a vágyat, hogy azt megszerezze, akár másokat gátlástalanul kihasználva, becsapva. Az „én időmben”, 1994-ben a Lupis Brókerház botránya borzolta a kedélyeket: vezetőjéről, Lupis Józsefről kiderült, hogy éveken át félrevezette a befektetőit, tudtuk nélkül kockázatos ingatlanbefektetésekbe tette a pénzüket és sikkasztott néhány milliárdot.

– De szemmel láthatóan folyamatosan emelkedik a tét! 2003-ban Kulcsár Attila a Kereskedelmi és Hitelbank brókercége, a K&H Equities munkatársaként jogosulatlanul forgatta állami és magánbefektetők pénzét, s ezzel már 23 milliárdos sikkasztást követett el. Most pedig összesen 350 milliárdról beszélünk...

– Ha a vásárlóértéket összehasonlítjuk, sokkal nagyobb pénzek mentek veszendőbe az 1939-es nagy világválság vagy a II. világháborút követő hiperinfláció idején. De a befektetőnek, érthető módon, most ez fáj nagyon – pláne ha még tehet is róla! Egyébként a hazai pénzpiac nagyságához képest ez tényleg igen nagy csapás.

– Miben látja a befektetők felelősségét?

– Egy példával élve: míg egy tévé vásárlásakor sokan szakember segítségét kérik, addig – megdöbbentő módon – a megtakarított pénzükkel sokszor hazardíroznak. A pénz tulajdonosát nem menti fel a felelősség alól, hiába nyugtatja magát: ő nem elég okos és képzett, nem ért a befektetési módokhoz és lehetőségekhez. Nem is kell mindenkinek értenie! De kérjen segítséget, forduljon szakemberhez tanácsért. Mást ne mondjak, az internet korában a világhálón át is kérhetők és összevethetők az ajánlatok – megjegyzem, ezzel is bánjunk óvatosan!

– Álljunk meg itt! Aki az elmúlt években betért például a Buda-Cash vagy a Quaestor brókerházba, joggal hitte azt, hogy szakemberek kezébe tette a pénzét!

– Igaz, erre a befektetési csődhullámra nem számíthatott senki. De legalább annyi mindenkor elvárható a befektetőtől, hogy megnézi: az általa kiválasztott pénzügyi eszközt védi-e a Befektetővédelmi Alap (BEVA) vagy bankok esetében az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), és ha igen, milyen felső határig terjed a garancia – ugyanis eddig az összegig védi az állami szabályozás az elhelyezett pénzünket. Akiben működik némi önvédelmi reflex, maximum ennyi pénzt fektet be egy helyen, egy szolgáltatónál, így nem kockáztat. Még egy jó tanács: sose tegyünk fel mindent egy lapra, hanem szórjuk szét garantált helyekre, különböző befektetési eszközökbe, azaz, képezzünk portfóliót.

– Apropó: garancia! Június 5-ig kérelmezhetik a kártalanítást a Quaestor Financial Hrurira 32 ezer kárvallottja: a jogszabály értelmében létrejött Quaestor Károsultak Kárrendezési Alap (QKKA) a BEVA kártalanításával együtt 30 millió forintig, a kötvények névértékén kárpótolja a pórul járt ügyfeleket. Noha a Bankszövetség szerint nem járna vissza pénz nekik, hiszen az ügyfelek szerződésein szerepelt: sem a BEVA, sem az OBA garanciája nem vonatkozik rájuk. Ön melyik oldalon áll?

– Valóban nem tartom etikusnak, hogy a Quaestor ügyfeleire más szabályokat hoznak (utólag!), mint a többi cégre, illetve a károsultjaikra. Ez joggal kelt ellenérzést a többi károsultban.

– Milyen pénzpiaci következményekkel jár a csődhullám?

– A botrányok óriási bizalmi válságot szültek a tőkepiaccal, a magyar befektetési szolgáltatókkal szemben, elidegenítették tőlünk az embereket, nehéz lesz „visszacsalogatni” őket. Viszont a befektetési szolgáltatók sokat tehetnek saját működésük hitelességéért, az ügyfelek megtakarításainak biztonságosabb kezeléséért.

– Mit tesz ezért az ön által vezetett Geopro?

– Mi egy Magyarországon egyedülálló szolgáltatás keretében nagyon biztonságos és rendkívül ügyfélbarát befektetéskezelést végzünk. Az ügyfélszámlákat nem mi vezetjük, hanem amerikai partnerünk, amely az egyik legnagyobb és legbiztonságosabb online brókercég az USA-ban. Az ügyfelek számláin mi csak a portfóliókezelés-vagyonkezelés körébe tartozó ügyleteket hajthatjuk végre, a számlákhoz semmilyen más célból nem nyúlhatunk hozzá, abból pénzt elvenni nem tudunk. Mindeközben az ügyfelünk minden pillanatban, akár a telefonján keresztül betekinthet a számlájába, követheti a pénzügyi tranzakciókat, befektetései aktuális állását, értékét. Mondhatni: ez az átláthatóság a magunkfajta tiszta cégek luxusa.