Megint 400 forint felett tankolunk?

A kora ősztől a tavasz elejéig látott gyors árzuhanást követően csupán idő kérdése volt, hogy az érintettek visszafogják az olaj kitermelését, megállítva így a számukra veszélyes áresést. Az elmúlt évek magas energiaáraira építve az új lelőhelyek felfedezése és termelésbe vonása reneszánszát élte. A hagyományos kitermelés mellett pedig az egyre olcsóbbá váló újfajta technológiák további versenyt támasztottak az eladók között. Ennek az idillikus állapotnak vetett véget a piac kijózanodása. Azóta számos palaolaj-kitermelő tönkrement, a kutak negyedénél is többre került lakat.

A korábban mindenható olajkartell, az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) egyelőre nem tett semmit az árcsökkenés megakadályozásáért, sőt abban bízik, hogy a versenytársak megfogyatkozásával újból erősödhet a stratégiai szerepe. A többiek azonban nem adják fel. Egyesek nem is tehetik, hiszen már olyan mennyiségű pénzt és energiát fektettek az új mezőkbe, hogy a jelenleg veszteségesnek tűnő árak mellett is folytatniuk kell a megkezdett beruházásokat.

A brazil állami olajvállalat mélytengeri beruházása hatalmas ígéret a dél-amerikai feltörekvő nagyhatalom számára, munkahelyek tízezrei és dollármilliárdokra rúgó exportbevétel forog most kockán. A nemzetközi olajmultik által felfedezett és kitermelésbe vont újabb norvég- és jeges-tengeri olajmezőkre költött pénzek lassabban áramlanak ugyan, de a beruházások folytatódnak. A globális felmelegedés miatt egyre könnyebben megközelíthető és termelésbe vonható területekre mások szintén pályáznak. Akik nem teljesítik korábbi vállalásaikat, a koncessziós idő lejártával szedhetik a sátorfájukat, s újabb szereplők lépnek a helyükbe. Az itt kitermelhető olajkészletek nagysága a jelenleg ismert olajvagyon húsz százalékára rúg.

Miért emelkedett mégis az olaj ára, ha ilyen mértékű túlkínálat várható a jövőben is? Egyrészt a már említett palaolaj- kitermelők gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre, és a helyzet jobbra fordulásáig visszafogták vagy leállították a kitermelést. Másrészt a világgazdaság élénkülésével egyidejűleg Európa magasabb fokozatba kapcsolt, ami növekvő energiaigénnyel jár – ám túlzott áremelkedés esetén az alternatív energia sok helyen beléphet az olaj helyére.

A harmadik tényező a közel-keleti helyzet: Szíriában, Irakban évek óta „megszokott” polgárháború zajlik, de a jemeni belharcok akár Szaúd-Arábiát is veszélyeztethetik, aminek beláthatatlan következményei lennének a térség biztonságára nézve. A 25 milliós Jemen korábbi olajbevételeinek nagy részét elveszítette, a nélkülözés pedig elégedetlenséget szült. Az árakra érzékeny iparág számára hosszú ideje az egyik legnagyobb kockázati tényező az ingatag közel-keleti és észak-afrikai helyzet, ami mindaddig így marad, amíg a térségből kerülnek ki a világ olajkitermelésének legnagyobb szereplői.

Ezek után érthető, hogy a befolyását féltő OPEC és az Északi-sarkkörnél kutató olajvállalatok miért ellenérdekelt felek a hatalmi játszmában…

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]