Sikernövény lesz a szója?

Sok termelő kifejezetten a hektáronkénti 60 ezer forintos támogatás kedvéért vágott bele a szójatermesztésbe, jövőre pedig további területeket is elhódíthat a kukorica elől. Az elmúlt évben sok helyütt – a makacs belvízproblémák miatt – csupán az idén tudták betakarítani a kukoricatermést. Ilyen előzmények után érthetőnek tűnik a váltás szándéka, remélhetőleg a hozamok visszaigazolják a döntés helyességét. A szója a meleg mellett igényli a csapadékot is, ezért előnyben vannak, akik öntözőberendezéssel pótolhatják a hiányzó vízmennyiséget. Ideális esetben hektáronként 3 tonna feletti hozam is elérhető, ám ahol kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok, vagy nem megfelelő vetőmag kerül a földekbe, ott az uniós támogatás feltételeként szabott egy tonnás termésátlag is kihívásnak tűnhet. Érdemes tehát alaposan mérlegelni, hogy hova vessünk szóját – már csak azért is, mert a betakarítás után hektáronként 15–25 kilogramm nitrogént hagy a földben, amely a következő évben érezhető mértékben javítja a helyére ültetett kalászosok termésátlagát.

Az itthon termett szója nagyrészt takarmányként végzi, a takarmánykeverés előtt azonban célszerű a magját hőkezelni (melynek költsége tonnánként 15 ezer forintnál kezdődik), hogy az emésztést gátló anyagokat lebontsuk, megkímélve így a jószágokat a kellemetlen következményektől, ami az étvágytalanságtól akár az állat elpusztulásáig terjedhet. Érdemes azzal is számolni, hogy míg a legnagyobb szójatermelők – Brazília és az USA 33-33, Argentína csaknem 20%-át adja a világtermelésnek – génmódosított szóját exportálnak, addig Magyarországon ennek a termelése nem megengedett. A génmódosított eljárással elérhető terméshozamok messze meghaladják az itthoni keretek között előállítható mennyiséget, ezért nem biztos, hogy a magyar gazdáknak elsősorban a takarmánypiacon kellene versenyezniük az amerikai importtal. Ehelyett érdemes volna az étkezési célú felhasználás felé elmozdulni.

Ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar e vonalon erősíteni tudjon, elengedhetetlen a stabil, kiszámítható, megfelelő mennyiséget és minőséget előállítani képes beszállítói háttér megléte. Csak remélni tudjuk, hogy a most látott termelői fellángolást az elkövetkező években felváltja a megtervezett, tudatos szójatermesztés. Így akár néhány éven belül realitássá válhat a Földművelésügyi Minisztérium által vizionált 120 ezer hektáros vetésterület. Ennek elérésével is a hazai szükséglet több mint felét fedező importra szorulunk.

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]