Az én képernyőm: Sótlanul jobb lenne

Mondják, hogy mi, magyarok depressziós népség vagyunk. Akkor is, ha nincs rá különösebb okunk. És ha van? Mondjuk, ha megnézzük a jövőt megjósoló tudományos és féltudományos filmeket a Spektrumon. Garantált a teljes magunkba zuhanás.

Ország-világUjlaki Ágnes2015. 06. 24. szerda2015. 06. 24.
Az én képernyőm: Sótlanul jobb lenne

Például egy film arról, hogy 2025-re hogyan fest majd bolygónk. Új világ címmel sorozatot láthatunk, hogy alig tíz év múlva mi lesz itt. Az első rész mindjárt a legkeményebbel kezdi: víz, ami nem lesz. Amiből nem jut mindenkinek. Bár a Föld kétharmadát víz borítja, de annak csak egyötvened része édesvíz. Ennek addigra a duplája kellene. Úgyhogy – hacsak addig fel nem találják a só olcsó és hatékony kivonását a tengerekből – az emberiség felére-harmadára szomjhalál vár. Ha ez nem is tíz év múlva következik be, a kormányoknak már most meg kell (kellene) tenniük a szükséges szigorú intézkedéseket.

Egy-egy szemléletes példát is látunk. Dél-Nevada egészen a közelmúltig büszke volt rá, hogy nagy területeket hódított el a sivatagtól. Rengeteg pénzzel és nagy gonddal zölddé varázsolták a városokat és környéküket, állandó öntözéssel gyönyörű gyepet, fákat, virágokat neveltek. Mostanra felszámolták a vízigényes parkokat, a golfpályákat, minden csepp vizet gondosan őriznek – a tájat pedig hagyják visszafejlődni az őshonos sivatagi növényzet számára. (Amúgy akinek jó szeme van, megfigyelheti, hogy a valaha nálunk nem termő mediterrán növények egyre jobban érzik itt magukat: bougainvillea, pálma már látható itt-ott, s megérjük még a kaktuszt is?)

Gigantikus porviharok várhatók a tönkrement termőföldek, kiszáradt folyók és tavak felől, amelyek mindent elpusztítanak. Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában, de Dél-Európában is 52 fok lesz árnyékban. A megmaradt növényzetet állandó tüzek emésztik fel. A filmben animáció mutatja: egész Kalifornia ég. Európára hatalmas sáskaraj csap le. A minden eddiginél nagyobb és kártékonyabb vándorsáskatömeg Afrikából négy óra alatt éri el az olasz partokat, hamarosan Rómát, majd Párizst is sűrű fekete sáskafelhőbe borítva…

A vízkészletek birtoklása miatt globális háború bontakozik ki. Többek közt a Himalája gleccsereiért, mert ezek látják el vízzel az emberiség csaknem egyharmadát. A nagy folyók kiapadnak vagy patakká zsugorodnak. Például az Indus folyó Pakisztán számára az életet jelenti – viszont Indiában ered, s ez máris gondot okoz, de tíz év múlva akár háborút is. A folyók felső részén élők ugyanis gátakat fognak építeni, hogy a maguk számára biztosítsák a vízkészletet – ezt India máris elkezdte. Hasonló várható a Közel-Keleten, a Jordán partjain. Egyik nép túlélése csak a másik rovására megoldható… Embermilliók kerekednek fel és próbálnak új életteret keresni maguknak. Ugyanakkor másfelé a hatalmas esők és az így megemelkedett tengerszint veszélyezteti a mélyen fekvő városokat. Manhattan, Hollandia, Dánia lapos földjei, ha nem is tíz év múlva, de nem is olyan sokára víz alá kerülhetnek. Nos, akinek ennyi jó kevés, figyelje csak a sorozat további részeit, lesz még ok az örömre…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek