Felmondani nem ér!

Pintér Sándor szeretné a dolgozókat elsődlegesen a munkaerőpiacon tartani. Ezzel indokolja nemrég benyújtott törvényjavaslatát, amely kimondja, a munkahelyükön felmondott, vagy közös megegyezéssel elküldött munkavállalók nem kaphatnak három hónapig közmunkát.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László – mint azt a Népszabadságnak elmondta – nem érti, mit vár a kormány ettől az intézkedéstől. Valóban nem életszerű, hogy azért mond fel valaki, hogy közmunkás lehessen. Az azonban már gyakrabban fordul elő, hogy jobb állás reményében mond fel a munkavállaló, ám két szék közül a pad alá esik – ilyen esetben még a közmunka sem jöhet össze. Kordás László szerint ezzel a legnehezebb helyzetben lévők válnának még kiszolgáltatottabbá.

A Belügyminisztérium indoklása szerint azonban éppen a közmunkát és az abból élőket védenék ezzel a lépéssel: csak azok lehetnek közmunkások, akik valóban rászorulnak, és nem már meglévő állásukról lemondva veszik el a munkát mások elől. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnéséről azonban sok esetben nem az alkalmazott dönt: sok munkaadó kihasználja alkalmazottai tájékozatlanságát, leépítés esetében papírt íratnak velük alá, amelyben rögzítik, közös megegyezéssel távozott a dolgozó. A munkaadó így pedig megússza a magasabb kártérítés kifizetését.

Persze célja lehet a törvénymódosításnak az is, hogy elejét vegyék a kormányzati kommunikáció szerint csak városi legendának tartott helyzetnek: az alkalmazottat „közös megegyezéssel” elküldik a munkahelyéről, hogy aztán mint közmunkást újra felvegyék – ugyanarra a pozícióra.