Gyógycseppek a haldoklónak

Megalázóan alacsony fizetések, méltatlan munkakörülmények, elvándorló orvosok – nos, úgy tűnik, az egészségügyi dolgozók jajkiáltása eljutott az egészségügyi kormányzat füléig.

Ország-világHabik Erzsébet2015. 06. 27. szombat2015. 06. 27.

Kép: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Semmelweis Egyetem Kútvölgyi kórház orvos ápoló beteg korhaz gyógyszer 2013.09.02. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Gyógycseppek a haldoklónak
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Semmelweis Egyetem Kútvölgyi kórház orvos ápoló beteg korhaz gyógyszer 2013.09.02. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Nincs olyan hét, hogy ne látna napvilágot újabb szomorú statisztika a magyarok egészségügyi állapotáról. Legutóbb azt olvashattuk, hogy hazánkban minden negyedik haláleset oka valamilyen daganatos megbetegedés. Ezért is üdvözölték a betegek és az egészségügyi dolgozók a június 1-jén életbe lépett törvényt, miszerint a rákgyanús eseteket ezentúl két héten belül ki kell vizsgálni. Azóta eltelt majd' egy hónap. Vajon hogy működik mindez a gyakorlatban?

Az Országos Onkológiai Intézetben nem nőtt érdemben a soron kívül jelentkezők száma - tudtuk meg dr. Kásler Miklós főigazgatótól. Az intézet eddig is és ezután is az egész országból fogadja a betegeket.

Anélkül, hogy várólistát vezetnének, minden vizsgálatot a szakmailag elfogadható időtartamon belül elvégeznek. A diagnosztikai osztályokon két műszakban dolgoznak. Volt idő, amikor szombaton és vasárnap is vizsgálták a betegeket, s ha erre szükség lesz, ismét elindítják a hétvégi munkát – tájékoztatott a főigazgató.

Dr. Lippai Norbert, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház megbízott orvosigazgatója szerint a „kéthetes törvény” betartása számukra nem okoz gondot, ám az még nem látszik, milyen hatással lesz a várólistákra. A CT- és az MR-vizsgálatok előjegyzési rendjébe folyamatosan beékelődnek a soron kívül jelentkező betegek, ami előbbutóbb torlódáshoz vezethet.

Érdekes lenne nyomon követni, hogy minden esetben valós-e a rákgyanú, mert sokan leleményesek a kiskapuk meglelésében – veti fel dr. Poller Imre onkológus, a PX Consulting egészségügyi szakértője.

A „kéthetes törvény” szerinte arra is lehetőséget ad, hogy egyes gyógyítók jó szándékkal daganatgyanút sejtessenek a betegüknél, meggyorsítva így a kivizsgálást, s előbbre hozva a műtét időpontját. Félő, hogy megszaporodik majd a tumorgyanús betegek száma.

Korábban arról szóltak a hírek: ha rákgyanú esetén végül is negatív lesz a CT- vagy az MR-vizsgálat eredménye, a diagnosztikai labor nem kap térítést az elvégzett munkáért. A törvény azóta úgy finomodott, hogy a jövőben plusz 15 ezer forintot fizetnek a kórházaknak a két héten belül elvégzett és a betegséget igazoló vizsgálat után. Tehát már nincs szó arról, hogy ne fizetnék ki a negatív leleteket. Poller doktor szerint ez egyfajta rejtett jutalmazás a CT-szolgáltatók egy részének, hiszen egy lelet eredménye előre nem látható, azaz a sok onkológiai vizsgálatot vállaló CT-laborokat hozzák előnyösebb helyzetbe.

A hosszúra nyúlt várólistákat is megkurtítaná az egészségügyi kormányzat. Felmérték, hogy a kórházak mekkora kapacitásokkal rendelkeznek, s ezután a betegeket átirányíthatják olyan intézménybe, ahol hamarabb elvégzik rajtuk a műtétet. A kórházak felveszik a kapcsolatot a várólistás páciensekkel az új, előre hozott időpont egyeztetésére. Ha a beteg nem kíván élni az ajánlattal, a műtétje eredeti időpontja továbbra is érvényes marad.

A Hetényi Géza Kórházba még nem érkeztek átirányított betegek, de nem számítanak számottevő betegvándorlásra. Lippai doktor tapasztalata szerint a magyarok nem szívesen mozdulnak a lakóhelyükről, még a gyógyulásuk érdekében sem.

Poller Imrének a végrehajtást illetően léteznek aggályai. Kikkel kezdik majd a várólisták szűkítését? Akik a legközelebb állnak a műtétjük időpontjához, valószínűleg nem akarnak majd más kórházba menni. Ha pedig a lista végéről kezdik a nyesegetést, az inkorrekt az egész sorral szemben. A várólista amúgy egyfajta értékmérő is – magyarázza.

A magyar kórházak elhelyezési, ellátási, ápolási színvonala korántsem azonos. Amelyik intézményben nincs sorállás, ott feltételezhetően gondok vannak. Gyakran a hosszú várakozást is megéri kiböjtölni a betegnek a jobb ellátás reményében, ezért elképzelhető, hogy az új rendelet valójában csak a nagy, a minőségi ellátásra képes megyei kórházakat érinti majd. Jelentős előrelépésnek számított, amikor 2012-ben nyilvánossá tették a várólistákat, ám a rendszer súlyos hibákkal, pontatlanul működik – teszi hozzá a szakértő. Maga a tény, hogy egyes betegeknek 2-3 évig kell várniuk a gyógyulásra, az egészségügyi rendszer azonnali újragondolását igényelné, mielőtt ránk borul az egész.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek