Jogi esetek: Késedelem vagy hiba?

Mivel az eladók nem siettek visszaadni az építési telek árát, ezért a vevők pert indítottak ellenük. A keresetüket arra alapozták, hogy a szerződés teljesítésével az eladók késedelembe estek, ezért jogosan álltak el a szerződéstől. Kérik, hogy az ingatlan kerüljön vissza az eladók nevére, s kötelezze a bíróság őket a vételár visszaadására. A másodlagos kereseti kérelmükben ugyanezt kérték, de hibás teljesítésre hivatkozva.

Az eladók azt mondták, nyilvánvaló, hogy a vevők összevissza beszélnek, mert egyszerre perelnek késedelem és hibás teljesítés miatt. Ha valaki hibásan teljesített, akkor biztos, hogy már teljesített, vagyis nem eshetett késedelembe. Ezen túl a késedelem miatt csak akkor állhattak volna el a vevők, ha bizonyítják, hogy a szerződés teljesítéséhez fűződő érdekük elmúlt – de ez nem történt meg. Az első felvetés nagyon ravasznak tűnik, de csak egyszerű maszlag, hiszen a különböző kereseti kérelmek nyilvánvalóan az események más-más értelmezéséből fakadó esetekre vonatkoztak. Ha az eladó nem épített utat, azt lehet késedelemnek értelmezni, ha úgy nézzük, hogy a szerződés tárgya egy betonúttal ellátott telek volt, ami nem készült el időre. De lehet hibás teljesítésnek is értelmezni, ha azt nézzük, hogy az eladó idejében átadott valamit – tehát teljesített –, ami azonban a szerződésben leírt tulajdonságoknak – ingatlan a hozzá vezető aszfaltúttal – nem felelt meg.

Az eladók védekezésének másik pontja még ennyire sem állt meg: a törvény ugyanis kimondja, hogy az érdekmúlást nem kell bizonyítani, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el. A vevők pontosan ezt tették, vagyis az elállásuk jogos. Az eladóknak vissza kellett fizetniük a vételárat, és megtéríteniük a késdelemmel okozott kárt a vevőknek.