Jogi esetek: Odaveszett másfél millió

A használatot úgy osztották meg, hogy a pincében a borászat üzemelt. Amikor a vállalkozásnak olyan lehetősége adódott, hogy bizonyos, egyébként is szükséges felszereléseket uniós támogatás segítségével vásárolhatott meg, a pályázathoz kérnie kellett a telephely tulajdonostársainak az engedélyét is. A kettőből az egyik megadta a hozzájárulást, a másik azonban lehetőséget látott a helyzetben, így javasolta, hogy inkább szüntessék meg a közös tulajdont, vagyis természetben is osszák szét a birtokot. A borászat erre azt válaszolta, hogy erre most nincs idő, a kérdéses felszerelést már megvették, tehát legyenek szíves aláírni a papírt, hogy hozzájárulnak a fejlesztéshez. A tulajdonostárs nem írt alá, a pincészet ezzel elesett körülbelül másfél millió forint uniós támogatástól, amit szinte már a zsebében érzett. A békát nem volt kedvük egyedül lenyelni, ezért beperelték a hozzájáruló nyilatkozatot megtagadó tulajdonostársat.

A felperes a joggal való visszaélésre hivatkozott. Ez tulajdonképpen minden olyan esetet jelent, amikor valaki jogos magatartást tanúsít ugyan, de a joggal ellentétes cél elérése érdekében – tipikusan azért, hogy mással kiszúrjon, anélkül, hogy saját magának ehhez méltányolható érdeke fűződne. Ráadásul itt külön nevesíti a törvény azt az esetet, amikor valakinek hozzájáruló nyilatkozatot kellene tennie, s azt alapos ok nélkül tagadja meg.

Az alperes viszont azzal érvelt, hogy szó sincs joggal való visszaélésről, egyszerű kártérítési ügy az egész. A kártérítés követeléséhez viszont több dolog is hiányzik: a hozzájáruló nyilatkozat megadása esetén sem biztos, hogy nyert volna a felperes pályázata. Márpedig, ha ez a helyzet, akkor kárról nem lehet beszélni. A kártérítés másik feltétele a jogellenes károkozó magatartás, ami ebben az esetben megint hiányzik, hiszen ha hozzájáruló nyilatkozat kell valakitől, az nyilván nem jelentheti azt, hogy neki muszáj azt megadnia, ha nem áll érdekében.

A bíróság azonban a borászatnak adott igazat, mondván, az eset körülményeiből nyilvánvaló, az alperes arra akarta kihasználni a kínálkozó alkalmat, hogy számára kedvezően szüntessék meg a közös tulajdont. Ily módon méltányolható érdek nélkül tagadta meg a hozzájáruló nyilatkozatot, s az ebből fakadó kárért felelnie kell.