Puskás Ferenc szavainak ma erősebb az üzenete, mint valaha

A futball a világ jelenleg legnépszerűbb sportja, s a Nemzetközi Labdarúgószövetség (FIFA) kezében koncentrálódik a világversenyek rendezési joga. Így megszabja a televízióknak, a szurkolóknak, végső soron az egész világnak, hogy mi mennyit ér. A világbajnokság rendezési jogának elnyerése nagy üzlet a rendező országnak, így hát miért ne kérhetnék meg a szavazatuk árát – gondolták többen is a szervezet vezetői közül. A soron következő két vébé 2018-ban Oroszországban és 2022-ben Katarban lesz. Az utóbbi helyszín és a torna időpontja olyannyira problémás, hogy azonnal elkezdődött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság puhítása: nem lehetne-e kicsit arrébb tolni a soros téli olimpiát, mivel Katarban nyáron 50 fokos a meleg…?

A FIFA tavaly kétmilliárd dollárnál is nagyobb bevételt kasszírozott, a Brazíliában 11 milliárd dollárért megrendezett vébé pénzügyileg jól sikerült, a FIFA számára 337 millió dolláros profitot hozott a konyhára. Szép summa, még ha tudjuk is, milyen pazarlás folyik a zürichi székhelyű szervezetnél. Ahogyan nőnek a rendezés költségei, úgy emelkedik a FIFA nyeresége. S hogy az elégedetlenkedők száját befogják, gondoltak egy nagyot: a 2018- as és a 2022-es vébén részt vevő játékosok klubjai között kiosztanak 209 millió dollárt.

Ha már itt tartunk: az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) bevételei sem sokkal maradnak el a nagy testvérétől. Tavaly csak a Bajnokok Ligájából 1,7 milliárd dollárt zsebeltek be, aminek a háromnegyede a televíziós közvetítésekből és a kapcsolódó kereskedelmi bevételekből jött össze. Az UEFA nagyvonalúan bánt a szereplőkkel: a BL-főtáblára került csapatok között 1,2 milliárd dollárt osztott szét.

Az idei győztes Barcelona a kupa mellé egy 12 millió dolláros csekket is hazavihet, míg az egész sorozat alapján megközelítőleg 40 millió dolláros pluszbevétellel számolhat. Ha a tavalyi első Real Madrid 70 millió dollárt érő sikerét összevetjük a királyi gárda 2014. évi összes bevételével (kb. 780 millió dollár), látható, hogy az UEFA-tól jött pénz jelentős tétel a reklámbevételek, bérletértékesítések, hazai közvetítési díjak, mezeladások mellett, amiből futja játékosvásárlásra, stadionbővítésre, minden földi jóra. A Real Madrid az előző szezont 50 millió dolláros nyereséggel zárta. Ennél is nagyobb eredménnyel büszkélkedhet a Manchester United, amely 165 millió dolláros hasznot focizott össze.

A brit futballklub részvényei a londoni mellett a New York-i tőzsdén is forognak, a nyilvános szereplésnek viszont ára van: egy-egy sikeres vagy kevésbé jó szezon rögtön meglátszik az árfolyamon. A vállalkozó kedvű befektetők amúgy a német Borussia Dortmund vagy a holland Ajax részvényeit is megvásárolhatják.

Az angol Premier League éves bevétele a 2013/14-es idényben meghaladta a 3,3 milliárd fontot. Az itt játszó 20 csapat közül 15 volt nyereséges tavaly, köszönhetően a 2013–2016 közötti időszakra érvényes 5,5 milliárd fontos tvközvetítési szerződésnek. A spanyol La Ligában a Real Madrid és a Barcelona a bevételeit tekintve messze kiemelkedik a mezőnyből. A német Bundesliga, a francia Ligue 1 és az olasz Serie A számít még a topbajnokságok közé. A magyar első ligában szereplő együttesek átlagosan 400 millió forintból gazdálkodnak, a nyereséges futballcsapat pedig ritka, mint a fehér holló. Hiába, no: kis pénz, kis foci…

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa 
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]