Nem ciki a csavarzár

Egerben a bikavérünnep előtt a borászokat konferenciára invitálták, hogy felmérjék a fejlődési irányokat, s a most zajló Tudáspark program jóvoltából a kutatási eredményeket minél hatékonyabban adják tovább a pincészeteknek. Számolni kell azzal is, milyen bort kortyolnának a fogyasztók – Dobó városában az idei bikavérünnepen nem csupán a vöröset kóstolhatták meg a borisszák, de az egyre népszerűbb fehér párját, az egri csillagot is.

– Mindmáig a reneszánsz ember műveltségével és kreativitásával kell rendelkeznie a borásznak, hogy a nedűje ne tucatáru legyen – szögezte le dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, aki szerint az meg, hogy mi számít hamisításnak, mindig az adott törvényi szabályozástól függ. Amerikában például a túl magas alkoholtartalom csökkentésére már megengedték a bor vizezését, a barrique technológia utánzására tölgyfaporokat, a bársonyosság fokozására pedig poliszacharidokat adagolnak. Tizenöt éve a csavarzáras ital cikinek számított, ma csak annyi a szabály, hogy testes, hosszú érlelésű vörösbort ne zárjanak le így. A könnyebb fehérborokra sokan esküsznek, de kezdődik a magukat kellető, aromás „primőr” vörösborok divatja. Szénsavas itallal egyre több borász rukkol elő, akad műanyag palackos, szívószálas megoldás is.

– Manapság mind többen járnak borkurzusokra, egyre keresettebbek a „természethű” gazdálkodásból származó borok. Számos fogyasztó direkt megkérdezi, öko-e a bor – hívta fel a figyelmet Horkay András, a Central European Wine Institute igazgatója. Míg Európában egyre kevesebb nedűt kortyolunk, a tengerentúlon annál több fogy. A szakember úgy vélte: a fölöslegünket akkor tudjuk eladni, ha minőséget kínálunk, s a magyar fajtákat – például a furmintot, cserszegi fűszerest, hárslevelűt – kellő marketinggel támogatjuk meg. Gyakran kapcsolják össze a világban a bor- és a termálturizmust, no és a gasztronómiát, aminek Egerben is van jövője.

– Nem föltétlenül kerül sok pénzbe, hogy új irányokra leljünk. Néha elég egy jó ötlet. A közösségi innováció jó példája, hogy a borvidéken kitaláltuk az egri csillagot – mondta lapunknak Rácz Kinga, a néhány éve innovációs díjat elnyert, komoly fejlesztéseket felmutató Egri Korona Borház fiatal borásza. Egyre több fantáziát látnak a gyöngyöző-, illetve habzóborban, s keresettebb a gyümölcsös ízvilág.

A szomszédvár példájából is okulhattak az egriek: dr. Kovács Tibor, a Tokaj-Hétszőlő Birtok igazgatója a biobor-előállításról számolt be. Permetezhetnek, de természetes szereket kell használniuk. A biobor kategória csupán 2012 óta létezik az unióban. A Hétszőlő tavaly hozta ki az első ilyen tokaji furmintját, amit két évtizedes munka előzött meg: 1993-ban befejezték a műtrágyák és a gyomirtók használatát, másfél évtizede elhagyták a rovarölőket, 2011-ben pedig átálltak az ökológiai szőlőtermesztésre. Jövőre a teljes, mintegy 50 hektáros területen bioművelést végeznek. Nem kötelező, de ajánlott a földet lóval művelni.