Vészhelyzetben a görögök

Továbbra sem lehet tudni, elhagyja-e Görögország az eurózónát, mint ahogy az sem egyértelmű, megbukik-e a január végén a megszorításokra nemet mondó többség által megválasztott görög kormány. Alexisz Ciprasz kormányfő vasárnapra népszavazást írt ki, amelyen egyetlen, de annál bonyolultabb kérdésre kell választ adniuk a görög polgároknak:
„El kéne-e fogadni az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által az Eurogroup június 25-i ülésén beterjesztett, két részből álló tervezetet, amelyek együtt alkotják átfogó javaslatukat? Az első dokumentum címe a »Reformok a folyamatban lévő program befejezéséhez és a továbbiakra«, a másodiké pedig az »Előzetes adósságfinanszírozási fenntarthatósági elemzés?«.”

A kérdésben szereplő anyagok közül egyik sem végleges ajánlat, mindkettő munkadokumentum, amelyekről az Eurogroup még csak nem is szavazott, így egyáltalán nem tekinthetők hivatalos ajánlatnak.

Bár hét elejétől az interneten görögül is elérhetők e dokumentumok, a háztartásoknak csak a kétharmadában férnek hozzá ily módon az információkhoz, így a kérdés eldöntéséhez nem marad más támpont, mint az érzelmi viszonyulás. Unióhoz, euróhoz, megszorításokhoz, a sanyargatásokkal azonosított trojkához.

Elképzelhető, hogy a népszavazással a kormányfő előrehozott választásokat akar kiprovokálni, abban reménykedve, hogy meg is nyeri azokat. Amennyiben a nemek győznének a július 5-i referendumon, akkor az egyben az eurózóna elhagyását jelentené Görögország számára. Erre már hétfőn az EU vezetői figyelmeztettek, miközben az athéni Szintagma téren az EU megszorító intézkedéseire nemet mondó többezres tömeg bulihangulatába semmi sem piszkított bele.

Lapzártánkkal egy időben, kedd estére az uniót támogatók vonultak utcára. Ha az utolsó pillanatokban is zajló egyeztetéseken nem születik megállapodás a görög kormány és a hitelezők között, nagyjábólebben az időben következhet be az államcsőd bejelentésének pillanata.