Iskolai ügyek-bajok - Csak a változás biztos

Parázs viták, hüppögő tanító nénik és emelt hangon érvelő igazgatók: abban a néhány iskolában, amelynek tanárait megkérdeztük, igencsak feszült volt a hangulat a start előtti napokban. Hogy miért nincs továbbra sem kifestve az ebédlő, amikor már két éve mállik róla a vakolat – ez olyan kérdés, amelyet fel sem tesznek a kollégák, mert reménytelennek ítélik a javulást.

De például az, hogy egyes helyeken még mindig nem érkezett meg a pedagógusoknak az a pénz, ami az érettségiztetésért járna nekik, az már bizony többeket is erősen érdekel. Csakhogy hiába: senki sem tud pontos időpontot mondani, a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) pedig jelenleg épp az adóssághegy tetejéről próbálja lelapátolni a legsürgősebb problémákat. Többek között azt, hogy befizessék a közüzemi számlákat, s így, ha lehet, legyen áram és gáz az iskolákban. Ahol nem sikerül megoldaniuk – ott az önkormányzat fizet. Már ha van miből…

Türelem, türelem, türelem – mindenre ez a válasz. Az igazgatók sem tudják ugyanis pontosan (vagy ha tudják, nem merik elárulni), hogyan alakul az idei tanév. Az már biztos, arra készültek is, hogy az iskolák ettől a tanévtől új tantárgyakat is beépíthetnek az órarendbe: így általános iskolákban 2-3, középiskolákban 4-8 szabadon felhasználható óra lesz, amelyben akár filozófiát, természettudományi gyakorlatokat vagy tánc és mozgás néven futó tantárgyat is taníthatnak, igény szerint.

A kötelező, mindennapos testnevelés mára rutin. Hogy énekelni is kell-e majd heti ötször, az egyelőre titok. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere dodonai jóslatot mondott: szerinte nem akarták bevezetni a mindennapi énekórát, de az iskolában mindennap énekelni kell.

A Kello (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) már közölte: minden tankönyvet időben leszállítanak. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy idén küldtek egy kis „extrát” is: olyan kísérleti földrajz- és történelematlaszokat, amelyeket ugyan senki sem kért, de legalább ingyenesek. Ennek leginkább a könyvtárban dolgozók örülhettek, akik így nehezen tudták eldönteni: kiadják-e ezeket a diákoknak, vagy vegyék fel a saját leltárukba? Pluszmunka mindkettő, kéretlenül, fizetni nem fognak ezért sem.

Ha már a kísérleti tankönyvek szóba kerültek: van olyan gimnázium, ahol a munkaközösség-vezető lemondott a posztjáról, mert – mint mondta – „birkákkal nem akarok dolgozni”. Miért jutott erre a döntésre?

A szaktársai az ő javaslata ellenére mégis a nem kipróbált, de a Kello által ajánlott tankönyveket rendelték meg a következő tanévre. Mégsem az általános iskolákban és a gimnáziumokban a legnagyobb a kétségbeesés – a szakiskolákban borítékolható a káosz. Az idei tanév kezdetétől mintegy 300 szakképzéssel foglalkozó iskola került a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába. Bár a minisztérium július 1-jével vette át az intézményeket, az iskolákban még néhány nappal a tanítás megkezdése előtt is nagy volt a bizonytalanság. Az NGM 44 szakképzési centrumba szervezte az iskolákat, amelyekben egyenként 30–50 tagintézmény – szakképző iskola, tanműhely vagy kollégium – működik.

A centrumok létrehozását azzal indokolta a minisztérium, hogy így hatékonyabban, összehangoltabban működhet majd a szakképzési intézményrendszer, és gyorsabban, rugalmasabban reagálhatnak a gazdasági igények változására.

A szakiskolákból azonban nem ilyen rózsás képet előrevetítő hírek érkeznek. Bár az NGM azt állítja, a rendszer startra kész, még nem született meg az a törvényhez tartozó rendelet, amely szabályozná, hogy pontosan mi a feladatuk ezeknek a központoknak. Így a helyzet nagyon hasonlónak tűnik a két évvel ezelőttihez, amikor a KLIK vette át az ország iskoláinak nagy részét az önkormányzatoktól. Vagyis senki nem tudja pontosan, mihez van joga és mihez nincsen, mi az ő feladata, mi a centrumoké vagy a felettük álló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalé...

A legfőbb probléma, hogy a centrumoknak nincs költségvetésük sem, vagyis nem tudni, hogy miből, mennyiből gazdálkodhatnak az iskolák. Korábban arról volt szó, hogy ezek a szakképzési és felnőttképzési centrumok a KLIK költségvetéséből kapnak majd pénzt. De azt továbbra sem tudni, hogy az egyébként is adósságokat halmozó és fizetési nehézségekkel küzdő iskolafenntartó pénzéből mennyi jut a szakiskoláknak. A jövőben az érintett intézményekben dolgozók bérét is az NGM fizeti. Az augusztusi bérekhez még rendben hozzájutottak a pedagógusok, de sokan elbocsátásoktól tartanak. Ugyanis nem kapták még kézhez új munkaszerződéseiket, így attól félnek, hogy esetleg nem férnek majd bele az iskola költségvetésébe – abba, amelyről még semmit nem tudni...

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
Diószegi-Horváth Nóra, Szabó Kata