Jogi esetek: Galambházból kazánház

A galamb-, akarom mondani, kazánházépítő család pert indított a szomszédok ellen a joggal való visszaélés miatt, és kérte a bíróságot, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat az ítéletével pótolja. Szakértőkkel bizonyították, hogy a kazánház minden előírásnak megfelel, ez a típusú vegyes kazán elterjedt a településen.

A szomszédok azzal érveltek, hogy a kémény füstje az ingatlanuk használatában zavarja őket, ezért a hozzájárulásukat jogosan tagadták meg.

A joggal való visszaélésről a régi Ptk. – amit még mindig sokat kell forgatni a bíráknak, hiszen a perek elhúzódása miatt a legtöbb esetre ezt kell alkalmazni – azt mondja: a joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Ha ez a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság az elutasító fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja.

Tehát itt azt kellett elbírálni, hogy valóban sérti-e a szomszédok érdekeit a kazánház és annak kéménye, s ez a sérelem elég súlyos-e ahhoz, hogy ők erre hivatkozva megtagadják a hozzájáruló nyilatkozatot.

Az építők azzal érveltek, hogy a kémény csak a fűtési szezonban füstöl, ilyenkor is csak egyes időszakokban, s csupán bizonyos széljárásnál száll a füst a hozzájárulást megtagadó szomszéd udvarára.

A bíróság azonban úgy vélte, hogy a szomszédok jogosan tagadták meg hozzájáruló nyilatkozatukat. A füst nyilvánvalóan zavaró körülmény, ami más elbírálás alá eshetett volna, ha enélkül az építtetők háza fűtés nélkül marad. Mivel azonban a ház vegyes kazán nélkül is működőképes fűtéssel rendelkezik, ezért a szomszédok jogosan tagadták meg a hozzájárulásukat az építkezés őket zavaró eredményének fennmaradásához.