Jogi esetek: Korrekt zsebszerződés

Eltelt több mint tíz év, mire egy helyi gazdának eszébe jutott, hogy közérdekből a bíróságon megtámadja a szerinte színlelt és a jogszabály megkerülésére irányuló – ezért érvénytelen – szerződést. Arra hivatkozott, a felek szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a cég földhöz jusson annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint sem gazdasági társaság, sem külföldi magánszemély nem szerezheti meg a magyar termőföld tulajdonjogát.

Töredelmesen bevallom, hogy én ennyiből rá mertem volna mondani, hogy igen, ez a szerződés színlelt és a jogszabály megkerülésére irányul – több fellebbezés után a Kúria mégis másképp döntött, s az indoklásból látszik, hogy ők tudják jobban. Azt mondták: a hetedik pont érvénytelen – mert nyilvánvaló marhaság –, a többi viszont érvényes. A haszonélvező nem gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, mert bármit akar tenni a földdel, kell hozzá a bejegyzett tulajdonos aláírása. Ahhoz, hogy a szerződés sikeresen megkerülje a jogszabályt, el kellene érnie, hogy a kft. legalább ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot szerezzen – de erre alkalmatlan.

A szerződés nem színlelt – mondta a Kúria –, mert amit abban nyíltan leírtak, az tökéletesen megfelel mind a két félnek. A kft. a pénzéért ötven évig használhatja a neki tetsző földdarabot, ez nem ütközik jogszabályba. A vevőnek lesz egy darab földje, amit ötven évig haszonélvezet terhel, viszont ennek megfelelően tizedáron jut a tulajdonjoghoz. A Kúria szerint ez korrekt üzlet mindenkinek, ami nem ellentétes a magyar joggal.