Szenvedély és érzékenység

Firenzében egy elegáns festőiskolában tanult, de a nagy szigorúság miatt visszament Indiába. Aztán 1929-ben Párizsba vezetett az útja, itt szerepelt először kiállításon, sőt egyik képével aranyérmet nyert. Óriási honvágytól szenvedett: „Csak Indiában tudok festeni” – mondta.

Ám 1938-ban mégis Magyarországra jött, hogy találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktor orvostanhallgatóval, akivel összeházasodtak és egy ideig Kiskunhalason éltek. Itt alkotta meg a Vidéki piac című képét, amely aztán a legdrágább indiai festmény lett. A második világháború elől a házaspár Indiába ment. Amrita első nagy kiállítására készült, amikor megbetegedett, kómába esett és váratlanul meghalt – mindössze huszonnyolc évesen.

Amrita Sher-gil gazdag hagyatékában a magyar témák mellett a régi indiai hagyományokat szenvedélyesen és érzékenyen bemutató alkotások, a vidéki mindennapok, a szegénységről „beszélő” életképek, szebbnél szebb portrék találhatók.

A legnagyobb indiai festőnő 1941-ben hazája nemzeti kulturális örökségének részévé vált, őt tekintik a modern indiai művészet megalapítójának. Nálunk már többször rendeztek kiállítást a műveiből, míg most Dunaharasztin, a Laffert Kúria több termében láthatók festményeinek – a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum tulajdonában lévő – feketefehér reprodukciói. A családi fotográfiákat is felsorakoztató reprezentatív tárlat szeptember végéig tekinthető meg.