A hét témája: Háddzs, a félelmetes

Egy hívő muzulmán számos parancsolatnak köteles engedelmeskedni – merthogy az iszlám a helyes cselekedetek, szabályok és törvények vallása. Az öt legfontosabbat az iszlám öt oszlopának is szokták nevezni. Az első oszlop, a hitvallás (saháda) arról szól, hogy egyetlen isten létezik, és Mohamed az ő prófétája. A második az imádkozás (szalát), az istentiszteletekre és a szertartásokra vonatkozó szigorú szabályrendszerrel. A harmadik a böjt (szaum), ami a ramadán hónapban való önmegtartóztatást jelenti. A negyedik a szegényadó (zakát), ami régen valóban egyfajta adó volt, napjainkban viszont inkább jótékonykodásra ösztönzés: a szűkölködők segítésére minden muzulmán köteles jövedelmének vagy vagyonának meghatározott részét befizetni. Az ötödik a zarándoklat, vagyis a háddzs.

Háddzsnak csakis a muzulmán év tizenkettedik hónapjában tett mekkai zarándoklatot hívjuk, „kis zarándoklatra” viszont az esztendő folyamán bármikor indulhatnak a hívők – segít az értelmezésben a National Geographic. Minden felnőtt muszlimnak élete folyamán legalább egyszer vállalnia kell a háddzsot, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Például a zarándoknak ép elméjűnek kell lennie, hogy a küldetés értelmét felfogja. Legyen egészséges, hiszen a szertartás meglehetősen megerőltető (nem tiltott a tolószék). A részvételhez szükséges anyagi eszközöket becsületes úton kell előteremtenie, ugyanakkor biztosítania kell, hogy távollétében az otthon maradt családtagok ne szenvedjenek hiányt. Akadályoztatás esetén maga a szándék (nijja) megléte is elegendő.

A muzulmánok egységére utalva egyforma, varrás nélküli lepelbe (ihrámba) öltözött hívők – mostanság már kétmilliónyian – tartanak a világ minden sarkából Mekka felé. A szent kerület (harám) területén tilos az ékszerek viselése és az illatszerek használata, a veszekedés, a viszály, miként a szexuális érintkezés, mulatozás is.

Mekka, Mohamed szülőhelye egyébként Szaúd-Arábiában fekszik, az Arábiai-félsziget nyugati felének közepén, az egyiptomi Szuez és ajemeni Áden között félúton. Az 570-ben született próféta időszámításunk szerint 632 márciusában – már nagyon betegen – vezette el az utolsó zarándoklatát Mekkába, ezzel végleg beépítette a háddzs rítusát az iszlám vallásba. Követői azokat a szertartásokat végzik el ott, amelyeket Mohamed írt elő.

Nézzük sorjában, mi történik! Ima előtt a muszlimoknak meg kell mosniuk arcukat, fejüket, kezüket és lábukat – a fekete kőtől 55 méternyire lévő Zamzam vizével. A muzulmánok úgy hiszik, hogy Ibrahim (Ábrahám) próféta és fia, Iszmail (Izmael) találta a fekete követ, ők emelték köré a 12 méter hosszú, 10 méter széles és 15 méter magas Kábát. A szó jelentése: négyszögletes épület. Megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Az ajtón lévő függönyökön és a külső falán körbefutó szegélyen arannyal hímzett feliratok láthatók. A márványépület és a szürke kő négy sarka a négy égtáj felé tekint. A zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk, az óramutató járásával ellentétesen, és megcsókolniuk a fekete követ. (A geológusok szerint ez egy meteoritdarab; a hagyomány is úgy tartja, egyenesen az égből hullt az Édenkertbe.) Korábban a pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást Mohamed is átvette, csakhogy ettől kezdve Allah tiszteletét szolgálta.

A Szafa és a Marva hegy közötti hétszeri futás arra emlékeztet, hogy Hágár – Ábrahám szolgálója – tébolyultan keresett vizet, miután Ábrahám, felesége ösztökélésére, kiűzte sátrából őt és Izmaelt. Ezt követően a hívők elzarándokolnak az Arafát hegyéig – az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta a hegy oldalában prédikált utoljára. A kilencedik napon délig kell megérkezniük. Ott megvizsgálják lelkiismeretüket és tisztaságukat, prédikációt hallgatnak, elmélkednek késő délutánig, majd visszaindulnak, az éjszakát Muzdalifában töltik.

A tizedik napon, napfelkeltekor a zarándokok továbbindulnak. Minden hívő hét követ dob a szent város, Mekka közelében húzódó Minavölgyben a sátánt jelképező három oszlopra annak jelképeként, hogy megveti a sátánt és elutasítja kísértéseit. A muzulmánok hite szerint az oszlopok azon a helyen állnak, ahol az ördög megjelent Ibrahim és Iszmail előtt.

A muzulmán áldozat napja a háddzs csúcspontja, az egész iszlám világ piros betűs ünnepe. A juh feláldozása azt eleveníti fel, hogy Ábrahám az Úr parancsára megkötözte Izmaelt (mert a muzulmánok szerint nem Izsák volt az), és egy angyal az utolsó pillanatban bárányra cserélte az áldozatra szánt fiút. (A zsidó-keresztény vallás szerint Ábrahámnak végül az Úr megkegyelmezett, angyala által szólt hozzá: nem kell megölnie a fiát, Izsákot, hanem helyette áldozzon fel egy kost.)

Eztán visszatérnek a Kábához, ahol azt újból hétszer megkerülik. A zarándoklat végén Minában megünneplik a sikeres befejezést. A hívők lemossák magukról az eddigi erőfeszítéseik verejtékét, majd levágják a hajukat és a szakállukat. Az ihrámot, amiben a zarándoklatot megtették, nagy becsben tartják, életük végéig megőrzik, és ebben is temetik el őket – akik jogosultak a hadzsi cím használatára.