A kulisszák mögött már erősödik a vita! Terelőúton

A terv hátulütője, hogy ezzel Magyarország gyakorlatilag szentesítené a Duna elterelését, amely ellen viszont a kezdetektől – 1993 óta – küzd valamennyi magyar kormány. A nemzetközi jog szerint ugyanis azon a részen, ahol a Duna határfolyó, ott a vízkészlet fele bennünket illet – ám évtizedek óta átlagosan csupán körülbelül 20 százalékát kapjuk meg. A nagyobb vízhozam mellett az élővilágnak szüksége van a vízjárás folyamatos és természetes változására is, érvelnek az ellenzők. A keresztgátak ellen szól az is, hogy mögötte a folyam lerakja a hordalékát, tehát folyamatos kotrásra, vagyis beavatkozásra van szükség.

Nem hét, hanem három keresztgátról lenne szó, nyilatkozta lapunknak Alexay Zoltán biológus, főiskolai docens. A mellékágak ma már megkapják a kellő vízmennyiséget, de az Öreg-Duna medrében a víz szintje átlagosan másfél méterrel alacsonyabb. Jó megoldás természetesen nincs, ám a mostani helyzeten biztosan javítana az újabb műtárgyak megépítése, véli a biológus. Kétségtelen, hogy az élővilág számára az a legjobb megoldás, ha az ember nem avatkozik be, ez azonban már megtörtént, amikor a folyam felső szakaszán körülbelül két tucat erőmű épült. Ezek az Alpokból érkező hordalékot megfogják. A következmény a meder mélyebbé válása, ez pedig a talajvizet egyre nagyobb mértékben leszívja. A probléma tehát rendkívül összetett, számos szempontot érdemes összevetni a végleges megoldás kimunkálása során, osztotta meg nézeteit Alexay Zoltán.