Dermesztő vízió - Csak az biztos, hogy nem holnapután jön

Mint minden valamirevaló katasztrófafilmnek, a Holnaputánnak is van némi tudományos alapja. Wallace Smith Broecker amerikai kutató 1987-ben vetette fel a lehetőséget, hogy felmelegedés helyett hamarosan drasztikus lehűlés fogja megkeseríteni az életünket – legalábbis az északi féltekén. Az ok: a végtelen óceáni szállítószalag, benne a Golf-áramlat gyengülése, esetleges leállása. Ez utoljára tízezer évvel ezelőtt – vagyis éppen a legutóbbi jégkorszak idején – fordult elő. 

Jó néhány európai országban – így hazánkban is – valójában melegebb az időjárás, mint amilyen az adott földrajzi szélességi fokon dukálna. Példával élve: Norvégia tengerparti vidéke három Celsius-fokkal enyhébb, mint ugyanazon a szélességi fokon Kanadáé. 

Miért? Az okot még az iskolából valamennyien ismerjük: az óceán vize a Földnek ezen a részén folyamatosan észak-északnyugati irányba áramlik – ez a Golf-áramlat –, s közben hozza magával a dél melegét. 

Érdemes azonban tovább kérdezni: vajon miért áramlik folyamatosan az óceánok vize? Alapvetően azért, mert nem egyforma a sűrűsége, vagyis a fajsúlya. Ennek pedig két oka is van: a hőmérséklet és a só koncentrációjának a különbözősége. A két jelenség ellentétes irányba hat. Először is a melegebb tengervíz jobban párolog, ezért sűrűsödik benne a só, ami az északon lévő kevéssé sós vizek felé áramlik. Másodszor pedig a melegebb víz kisebb fajsúlyú, ezért a hidegebb, nehezebb víz dél felé törekszik. A két ellentétes hatás folyamatos kiegyenlítődésre törekszik – a víz pedig állandóan áramlik. 

Az észak-atlanti térségben a hőmérséklet-különbségből fakadó erő jobban érvényesül az óceánok felszínén körülbelül 700 méteres mélységig. A Golf-áramlat esetében ez azt jelenti, hogy a Mexikói-öbölből a meleg víz a Floridai-szoroson át 7-10 kilométeres sebességgel északnyugat felé áramlik, amire ráadásul még az uralkodó szélirány is rásegít. A hőjét fokozatosan leadó víz Nagy- Britannia, Norvégia partjaihoz érve már alaposan lelassul, s mivel hidegebbé, sűrűbbé, nehezebbé válik, a mélybe bukik – és az óceán fenekén áramlik visszafelé.  

Mi okozhatja ennek a megváltozását, vagyis az áramlás gyengülését, esetleges leállását? Az, hogy az északi félteke a korábbinál nagyobb mértékben melegszik. Ezért a hőmérséklet különbségéből fakadó erő kevéssé érvényesül. Mindezt tetézi, hogy a melegedés miatt a jég megolvad, a víz édesebbé válik, így a Norvég- tengerben nem tud a mélybe bukni, hogy aztán a tenger fenekén déli irányba áramoljon – ami szintén hozzájárul a körforgás leállásához. 

Ha viszont leáll az áramlat, a dél hője nem érkezik meg vele, ami pedig erős lehűlést okoz szerte Nyugat-Európában, sőt Magyarországon is. Hiába található ugyanis a Kárpát-medence 1300 kilométerre az óceántól, vagyis az áramlattól, melegítő hatása nálunk is érvényesül. Akkor tehát mégis igaza lehet a Holnapután című film forgatókönyvírójának? Semmiképpen sem, mivel a jelenség nem egyik napról a másikra történik. De még csak nem is holnapután. Hogy akkor mikor? Ezt pontosan senki sem tudja. Hiába a jelenség modellezése, a válaszok bizonytalanok, mivel a modellek mindig a már megszerzett adatok számítógépbe táplálásával adják ki az eredményeket. Ám ezúttal nincs elég adat. Különösen hiányzik az óceánok mélyéről. 

Abban lehetünk csak bizonyosak, hogy a Golf-áramlat leállása még nem az elkövetkező évtizedek történéseinek lesz a része – ígérik a kutatók.