Jelent a tanár!

Külső és belső értékelési rendszerrel szeretné javítani az oktatás minőségét az Oktatási Hivatal – ezért önértékelési csoportokat hoznának létre. (Az ügy komolyságát nem viszi előre, ha az önértékelési csoport elnevezés elé bekerül a „pedagógus” szó – márpedig a közbeszéd hamar így tett – az ekként alkotott mozaikszó nem csak kamaszokat késztet komolytalan vihogásra. Maradjunk is csak az önértékelési csoportoknál... vagy a szerencsésebb BECS-nél, azaz a Belső Értékelési Csoport elnevezésnél.)

Ezek a csoportok három szinten működnének: értékelni kell az intézményt, annak vezetőjét és a pedagógusokat is. Utóbbiak munkáját nem csak kollégáik, de a szülők is véleményezik majd. Az önértékelés programját az intézményvezető alkotja meg az Oktatási Hivatal útmutatása szerint, a kész értékeléseket pedig online felületre kell feltölteni. Nem csak kollégáikat, önmagukat is „osztályozniuk” kell majd a tanítóknak.

Az oktatókat és az igazgatókat kétévente, az intézményeket ötévente kell értékelni. Felmérik többek között a szakmai felkészültséget és fejlődést, a tanulókkal való bánásmódot, a közösségfejlesztést, a problémamegoldó képességet.

Több intézmény és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is nemtetszését fejezte ki a tervezettel kapcsolatosan. Egyfelől megnőne az adminisztrációval járó – már amúgy is sok – papírmunka, másfelől pedig egymás értékelése a tantestületi közösségekben okozhat töréseket. A zuglói Bóbita Óvoda pedagógusai pedig nyílt levélben tiltakoztak: mint írják, a szülőknek jellemzően olyan kérdésekben kell állást foglalniuk, amelyekben nem kompetensek, a kollégák közötti értékelése pedig a besúgórendszerhez hasonló hálózat kialakulásához vezethet.