Miért olyan hosszú?

Solounias és Melinda Danowitz jó ideje gondolkodnak már azon, hogy a mai zsiráfok hosszú nyaka azért fejlődött-e ki, hogy elősegítse a több táplálék elérését, vagy pedig egyfajta speciális fegyverként jött létre. Kutatásuk először tárja fel az evolúciós átalakulás jellegzetességeit a zsiráfcsalád kihalt fajainál. A kutatók a zsiráfok családja kilenc kihalt és két élő fajának 71 kövületét vette szemügyre. A kései 1800-as és korai 1900-as években felfedezett csontokat más-más múzeumokban őrzik, többek között Angliában, Ausztriában, Németországban, Svédországban, Kenyában és Görögországban.

A tudósok megállapították, hogy az evolúció valószínűleg több fázisban ment végbe. Az állat nyakcsigolyáinak egyike először a fej, majd néhány millió évvel később a farok felé kezdett el megnyúlni. Kiderült az is, hogy a legprimitívebb zsiráf már eleve némileg megnyúlt nyakkal született, vagyis a folyamat már a zsiráfok családja 16 millió évvel ezelőtti kialakulása előtt megkezdődött. És míg a zsiráf nyaka egyre nyúlt, a család egy másik tagjáé fokozatosan zsugorodott.

A Közép-Afrikában található okapi (rejtőzködő, erdei életmódot folytató állat, a két zsiráfféle egyike, a zsiráf legközelebbi rokona) annak a négy fajnak az egyike, melynek a második fázisban megrövidült a nyaka, s ezáltal eltérő evolúciós fejlődési ágra került.