Szövegek útvesztőiben

A feladatok során azt vizsgálták, hogyan „mozognak” a diákok a világhálón, s ott milyen módszerekkel próbálják az egyes kérdésekre megtalálni a választ. Egy erre a célra létrehozott honlapon kellett böngészniük – így a kutatók nyomon követhették, hogy a gyerekek mennyi idő alatt és milyen útvonalon keresztül jutottak el a válaszokig. Az eredményekből kiderült: a magyar diákok se nem elég kitartóak, se nem elég célirányosak. A lassúság azt is bizonyítja, hogy a szövegértéssel szintén problémák vannak. Míg világszerte átlagosan a diákok 9 százaléka nem fogott hozzá az internetes keresgéléshez, nálunk ez a szám 20 százalék – ami viszont nem kizárólag a szövegértési nehézségekre, hanem a motiváció hiányára is utalhat.

Hogy a magyar diákok olvasási és szövegértési nehézségekkel küzdenek, nem újdonság. Csakhogy 2012- re majdnem 20 százalékra emelkedett a rosszul teljesítők aránya. Az okok összetettek. – Komoly probléma, hogy az olvasásoktatás az általános iskola 4. osztályban befejeződik, továbbá, hogy a diákok kevés fajta szövegtípussal találkoznak. Bár mára a szövegek száma és típusa drasztikusan nőtt, a módszertan erre lassan reagál: ezeket az új szövegeket sem olvasni, sem megérteni nem tanulják még – magyarázta dr. Steklács János olvasáskutató, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja. Márpedig napjainkban, amikor szinte minden ügyünket – az álláskereséstől a számlák befizetéséig – az interneten intézzük, a digitális szövegértés és a világ dolgaiban való tájékozódás fő terepe is a világháló. Elengedhetetlen tehát, hogy értően, a veszélyeket ismerve, az előnyöket kihasználva lépjünk be a digitális világba.

– Az olvasással könnyű felhagyni, sokkal nehezebb rászoktatni valakit – figyelmeztet Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke. – A felmérések szerint itthon néhány százalékkal nőtt ugyan a sokat, azaz évente legalább 12 könyvet olvasók aránya, ám ennél jobban emelkedett azoké, akik semmit nem olvasnak. Sürgősen új módszerek kellenek, melyek egyrészt fejlesztik a digitális és papíralapú szövegértési készséget, másrészt visszahoznák az olvasás mára eltűnt szórakoztató, kikapcsolódást jelentő jellegét. Ez ugyanis nagy befolyást gyakorol a képzelőerő kialakulására, ami feltétlenül szükséges a szövegértéshez.