Töréshatáron az unió

Egy mondatban összefoglalva: a brüsszeli találkozó célja az volt, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan operatív lépésekről, amelyeket azonnal meg lehet tenni. A megbeszélésre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia volt hivatalos. „A nyugat-balkáni vándorlási útvonalon kibontakozó vészhelyzetre való tekintettel nagyobb együttműködésre, kiterjedtebb egyeztetésre és azonnali operatív cselekvésre van szükség” – állt az EB közleményében.

Legszebben Gjorge Ivanov macedón elnök világított rá a problémára, lazán idézve Benjamin Franklin amerikai szabadságharcost: vagy együtt dolgoznak, kötelékben, vagy külön-külön lesznek felkötve. A tanácskozás feszült hangulatban zajlott. Szlovénia és Horvátország képviselői között igen fokozott vita alakult ki – érthető módon, hiszen jelenleg e két ország határán a legrosszabbak az állapotok. Pontosabban: a magyar miniszterelnök nem kívánt beszélni, mivel álláspontja szerint csak megfigyelőként vett részt, hiszen hazánk már nem része a migránsok útvonalának. A német kancellár asszony úgy fogalmazott: az EU igencsak törékeny állapotban van. Magyarul: az unió az általunk ismert formában nem biztos, hogy működőképes.

A legnagyobb nyomás Görögországra nehezedett:  Athén végül elvállalta a menedék biztosítását újabb 30 ezer migráns számára, amihez hozzájön másik 20 ezer migráns ellátása az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága segítségével – mindezt ebben az évben. A nyugat-balkáni útvonal mentén további 50 ezer menekültnek adnak menedéket.

A részt vevő országok 17 pontos akciótervet fogadtak el. Így hétfőn már minden ország kijelölte felelős kapcsolattartóját. Hogy az adott országok a vállalásukat teljesítik-e, heti rendszerességgel ellenőrzik majd. Javítani fognak a görög–macedón és a macedón–szerb határok ellenőrzésén is, Szlovéniába pedig egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől. A 17 pont azt is tartalmazza, hogy az államok a szomszédjaik értesítése nélkül nem szállítanak migránsokat és menekülteket az érintett ország határához.

Ám a tanácskozás legfontosabb következtetése az volt: a határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Tudnivaló, hogy a váltó, amellyel az illegális bevándorlást törvényes vágányra lehetne terelni, Törökország kezében van. És úgy fest, hogy a törökök nem sietnek átkapcsolni – az ő meggyőzésükön is sokat kell dolgozni az elkövetkezőben.