Rajtuk múlik a jövő

Szemmel látható változások tűnnek fel, ahogyan haladunk Békés megye délebbi területeire. A román határ mentén fekvő településeken „tapintható” a szegénység; a sík vidék bővelkedik természeti szépségekben, műemlékekben, ám az ott élők megélhetése egyre kilátástalanabb. Szinte mindenhol égető gond, hogy nincs az embereknek munkája, és egyre reménytelenebb álláshoz jutni. Legtöbb helyen a Start-munkaprogram jelent némi kapaszkodót.

A hatezer lelket számláló Battonyán jelenleg öt államilag támogatott projekt zajlik, amelyben 254 helybélinek tudnak értelmes feladatokat adni. Ezt a létszámot hosszú távon szeretnék megduplázni. Mundrity Iván több mint 15 esztendeje kötelezte el magát a közfoglalkoztatás mellett, főleg a szervezési munkák hárulnak rá. Lapunknak elmondta: akit felvesznek, az becsületesen dolgozik, nem jellemző a lemorzsolódás. Az eredmények nem egy-két évben mérhetők, és nemcsak az adott időszakban elért sikerek számítanak, hanem a messzebbre mutató folyamatok is, például az, ha helyben tudják tartani a lakosságot. Rendszeresek a képzések, egy 15 fős csoportból jobb esetben 2-3 ember talál magának szakmunkát.

Sokrétű tevékenységet kínálnak a térkőkészítéstől a kertészeti gazdálkodásig. A megtermelt zöldséget a közétkeztetést ellátó konyhán hasznosítják, gyorsfagyasztott vagy tartósított formában még a téli időszakra is jut belőle. Idén kísérletképpen cukkinilekvárral, céklasalátával és kovászos uborkával bővítették a kínálatot.

Almáskamarás német nemzetiségi falu, majdnem mindenki a mezőgazdaságból él. A 987 lakosból 162-en részesei a közfoglalkoztatásnak, a hadra fogható helyiek közül szinte mindenki dolgozik. Példaértékű munkájáért a település tavaly miniszteri elismerésben részesült. A szakmaiakon túl legfőbb szempont az értékteremtés, ami különböző formában valósul meg. A jól felszerelt faüzem alkalmazottai utcabútorokat készítenek, a lakatosműhelyből pedig kerékpártárolók, virágtartók kerülnek ki. Mezőhegyessel és Battonyával karöltve közös mezőgazdasági projektekben vesznek részt. Novemberben kezdik kialakítani azt a parasztudvart, ahol sertést hizlalnak és tojótyúkot tartanak. Az önkormányzat nyolc fóliasátrában a helyi konyhára termelnek vegyszermentes zöldségeket. Most indul az az országos mintaprogram, melyben nyolc település varrodája – köztük az almáskamarási – állítjaelő a közfoglalkoztatottak munkaruháját. Megemlítendő az a kezdeményezés is, hogy a faluban lévő romos épületek helyén parkot vagy művelhető földterületet alakítanak ki.

– A jövő az öngondoskodásban rejlik, úgyhogy keressük az önállósulás lehetőségeit – vélekedik Mazán Attila polgármester. – Szociális szövetkezet létrehozása a célunk, illetve a munkaerőpiacon való megjelenés.

Elsősorban patinás ménesbirtokáról híres Mezőhegyes, ahol egyre kevesebben jutnak rendszeres jövedelemhez. Csabai Hajnalkától, a mezőgazdasági közmunkaprogram vezetőjétől tudjuk, hogy négy projektben 215 személynek adnak hasznos elfoglaltságot. Többen egyéves vagy négy-hat hónapos szerződéssel térkövet, gyeprácsot, asztalokat, padokat készítenek, mások kertészeti, állattenyésztési munkát végeznek, illetve a kisváros közfeladataiba segítenek be. Négy fóliasátorban termelik meg a közétkeztetés számára a zöldségeket, melyekből értékesítésre is marad, a helyi piacon külön standjuk van. A téli időszakban az asszonyok házi tésztát gyártanak. Saját címkével ellátott termékeiket a megyei és dél-békési régió közfoglalkoztatotti kiállításain is bemutatták már.