Visszatekintő - Káoszt bárhol, bármikor!

Annak ellenére, hogy nem kapott a francia fővárosban elkövetett merényletsorozathoz hasonló nagy nyilvánosságot, a párizsi merénylet előtt egy nappal Bejrútban robbantottak két bombát, 37 embert megölve, négy nappal később pedig Nigéria északi részén „üdvözült” egy öngyilkos merénylő 36 ember meggyilkolásával. A terroristák nem ismernek határokat, legyen szó összehangolt, jól szervezett támadásról vagy magányosan, robbanószerkezettel a hátizsákjában kószáló fanatikusról. Míg 2014-ben világszerte 32 700 ember vesztette életét terrortámadás következtében – kétszer annyian, mint 2013-ban –, addig a 2015-ös szám minden korábbinál magasabb lesz.

Ahogyan minden évben, most is a legtöbb áldozatot a Közel-Keleten és Afrikában szedte a dzsihádista terror – nem pedig Nyugaton, ahogy azt a karosszékben, a köztévé és az internet bódító ölelésében gondolnánk.

Az Iszlám Állam terjeszkedésével elsősorban az Irakban és Szíriában élő etnikai, vallási kisebbségek a fő célpontjai az erőszaknak, a kurdok, jezidik (kurd népcsoport) vagy keresztények ellen elkövetett támadások száma idén is emelkedett. A két ország legnagyobb vallási kisebbsége az elvándorlás miatt egyre kevesebb hívővel rendelkező keresztény, sorsuk rendezetlensége nem új keletű. Helyzetükön – a közbiztonság általános hanyatlásán és a különböző iszlamista milíciák megjelenésén túl – még 2006-ban rontott sokat XVI. Benedek pápa regensburgi beszéde, amely az iszlám világban rossz visszhangot keltett. Ebben a felszólalásban a katolikus egyházfő egy középkori gondolkodót idézve embertelennek nevezte az iszlámot.

Ezt követően a térségben egyre több keresztényellenes atrocitás történt, amelyek célpontjává a templomok váltak: 2004 és 2012 között csaknem hetven keresztény imahelyet támadtak meg. A Christian Peace Association szerint míg Irakban például 2006-ban még 700 ezer keresztény élt – a lakosság 3 százaléka –, addig a számuk 2013-ra már 450 ezerre csökkent.

Az IÁ bázisának számító Irakon és Szírián kívül folyamatosan terjeszkedik, azóta, hogy 2014 júniusában kikiáltották a kalifátust. A sikert nem bízzák a véletlenre, Harleen Gambhir, az Institute for the Study of War elemzője szerint az IÁ egyszerre három célkitűzést valósít meg, földrajzilag egyre nagyobb területeken erősítve ezáltal befolyását. Egyrészt erőszakkal szítja a regionális konfliktust Irakban és Szíriában.

Ezzel egy időben jó viszonyra törekszik a többi dzsihádista terrorszervezettel, hiszen általuk tudja kiterjeszteni a „szent háborút” Észak-Afrika és a Közel-Kelet országaiban. Végül, de nem utolsósorban ösztönzi, sőt időnként segíti a Nyugaton élő szimpatizánsokat a terrortámadásokban.

„Az Iszlám Állam igazi eredménye az – nyilatkozta Gambhir a The New York Timesnak –, hogy a helyi társszervezetei segítségével elkövetett erőszakos merényletekkel bárhol a világon képes káoszt teremteni. Ami a jövőt illeti, a dzsihádista szervezet tovább fog terjeszkedni, előidézve akár egy, az egész világra kiterjedő apokaliptikus háborút...”