A Szabadság különjárat és A berni követ után a Félvilág is nagyon jó tévédráma lett - Jegyezzük meg az alkotók nevét!

Régi, szép idők - Ha valaki azon siránkozna, hogy manapság nincsenek jó tévéjátékok, annak javaslom, jegyezze meg Köbli Norbert nevét. Forgatókönyvíróként három, igen jó tévédrámát jegyzett, a Szabadság különjáratot, A berni követet és a most bemutatott Félvilágot. A két utóbbit Szász Attila rendezésében: kettőjük együttműködése igencsak gyümölcsözőnek bizonyult. Amihez legjobban értenek, az a hiteles atmoszférateremtés. Ez a Félvilágban is kitűnően sikerült, méghozzá alacsony költségvetésből. Mi kell hozzá? Ó, nem sok, mindössze csak a szereposztás legyen telitalálat, az operatőr, a jelmez- és díszlettervező, a zeneszerző meg maga a sztori legyenek jók. No meg a tehetség legyen erős. Ennyi elég is.

Ország-világUjlaki Ágnes2016. 01. 11. hétfő2016. 01. 11.
A Szabadság különjárat és A berni követ után a Félvilág is nagyon jó tévédráma lett - Jegyezzük meg az alkotók nevét!

És mindez most megint megvalósult. A Félvilág jó tévéjáték lett.

Mágnás Elza holttestének kifogása a Dunából 1914 elejének legnagyobb port felvert bűnügye volt. (Aztán fél év múlva sajnos egyéb témája is akadt a korabeli sajtónak és közvéleménynek.) Az egyszerű utcalányból felkapott kurtizánná avanzsált szépség mindenkit kihasznált, manipulált, kitartóit megcsalta, cselédeit megalázta, két kézzel szórta a pénzt – szinte törvényszerűen haladt a végzete felé. Maga a történet még nem is lenne annyira izgalmas: egy prostituáltat megölnek, erre már rengeteg példa akadt a történelem során. A forgatókönyvíró persze nem ragadt le a mai rémségekhez képest meglehetősen szimpla, eredeti történetnél. De nem is hamisította meg a valóságot, csak gazdagította. S a fent említett atmoszférateremtő tehetség következtében sikerült az első világháborút megelőző „régi szép idők” baljós utolsó perceit felidézni.

Kovács Patrícia pályája eddigi legjobb alakítását nyújtja Mágnás Elza szerepében. Gőgös szépség, van benne valami erős, ugyanakkor primitíven prostis vonzerő. Árnyalt játékában ezer szín tűnik fel: az unalmában gonosz, kegyetlen játékokat űző, gátlástalan nőstényként a leghitelesebb. Gryllus Dorka, aki máskor vampszerepekben ragyog, most viszont a bigott, megkeseredett, űrnőjéhez imádat-gyűlölet bonyolult szálaival kötődő, korán vénülő komornaként kiváló. Hozzájuk méltó színvonalon játszik a fiatal Döbrösi Laura, a kis cselédlány szépen megírt és felépített szerepében. Üde tisztasága szinte provokálja romlott úrnőjét, hogy lehúzza magához a fertőbe. Katót vonzza is, taszítja is a félvilág. A komorna egyetlen jó cselekedete, hogy igyekszik óvni a kislányt, aki úgy néz ki, hogy talán ellen tud állni, legalábbis egyelőre... És persze Kulka János, az alkotók kedvenc színésze most is remekel Elza kitartójaként. Okos, cinikus férfi, aki bár tökéletesen tisztában van helyzetével – a kurtizán megcsalja, kihasználja, csak pénzeszsáknak tekinti –, de kéjvágyának rabja, nem tud szabadulni a nőtől. A szépiaszínű képek is a korabeli hangulatot támasztják alá, akárcsak a korabeli Pest felidézése Nagy András operatőr munkájában. A stílusos zenét Parádi Gergely szerezte.

A televíziózás hőskorában sok jó tévéjátékot láttunk. Ma nagyon keveset. De ismerjük el, ha mégis részünk van benne.

Ezek is érdekelhetnek