Alvászavartól szenved? Ha lejár a jogosítványa, erre számítson

Karl Benz, a modern autógyártás német megalapítója birtokolta a világon az első jogosítványt: 1888-ban kapta. Az Egyesült Királyságban 1903-tól törvény írta elő, hogy gépjármű csakis a helyi hatóságok által kiállított engedéllyel kormányozható: a 17 évnél idősebbek legfeljebb 30 km/ órás sebességgel közlekedhettek az utakon. Idehaza az autóvezetőknek első ízben 1901-ben – a Városliget szélén, ünnepélyes körülmények között, cigányzene kíséretében, néhány pohár bor elfogyasztása után – kellett bizonyítaniuk a tudásukat. 1910-től lett kötelező a járművezetői engedély kiérdemlése, míg a mai értelemben vett KRESZ-vizsgát 1934-ben vezették be.

Innen már egyenes az út az egészségügyi alkalmasság – elsősorban látás- és színtévesztés-vizsgálattal, vérnyomásméréssel történő – megállapításához, ami elsősorban a háziorvosok felségterülete. Ők mérik fel azt is, hogy cukorbeteg pácienseiknél a túl alacsony (tünetek: remegés, izzadás, ingerlékenység, éhség, súlyos esetben eszméletvesztés) vagy túl magas (szimptómák: szomjúságérzet, szájszárazság, fokozott vizeletürítés, acetonos lehelet, fáradékonyság, álmosság, esetleg eszméletvesztés) vércukorszint, netán a vércukor-ingadozásból adódó homályos látás, az idegkárosodás okozta végtagzsibbadás okozhat-e galibát az autóvezetés során. Az inzulinnal vagy tablettákkal gyógykezelt cukorbetegek esetében a hirtelen vércukorszint-csökkenés a legnagyobb veszély.

A diabéteszesek orvosi véleményezésénél fontos szempont, hogy az alkalmasság megállapítását (legfeljebb öt évre) új vagy meglévő, illetve hivatásos jogosítvány érvényesítéséhez kérik-e. A szövődményektől mentes cukorbeteg szakorvosi vélemény alapján juthat hozzá a nem hivatásos gépjármű-vezetői engedélyhez. A szájon át szedett gyógyszerrel vagy inzulinnal kezelt cukorbeteg akkor kaphat hivatásos jogosítványt, ha egy éven belül nem fordult elő nála túl alacsony vércukorszint, illetve rendszeres kontroll alatt állva naponta kétszer méri a vércukorértékeit.

2016-tól az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiegészül az alvás közbeni légzészavar szűrésével is. Ennek oka, hogy míg 2011-ben 186, 2015- ben már 290 közlekedési baleset történt az utakon, mert a sofőr elaludt a volánnál. Az esetleges alvászavar diagnosztizálása a háziorvos feladata, ő dönt a további vizsgálat szükségességéről. Az alvászavarok – a teljes magyar felnőtt lakosság 2-4 százaléka szenved ezektől – közül az erős horkolás és az alvás közbeni légzéskimaradás a leggyakoribb.

Jellemző tünet az erős fejfájás, a szédülés, az oxigénhiány, a napközbeni elalvás. Bár a páciens este idejében lefekszik, reggel mégsem ébred pihenten. Mindez gyakoribb a túlsúlyosaknál, a 45 év felettieknél, a dohányosoknál, a magas vérnyomásos betegeknél és genetikai hajlam esetén.

A kórt az alvásambulancián állapítják meg, ahol esetleg éjszakára is bent kell maradni a vizsgálatokhoz. Megéri!