'Kampányolj költészetben, kormányozz prózában' - Az egész világra hatással lesz a verseny kimenetele

Az amerikai elnökválasztás kampánya már javában zajlik. Ígéretekben nincs hiány, olykor egészen hajmeresztő ötletbörze folyik a világot jelentő deszkákon vagy a tévéstúdiókban.

A csörte lényegét legérzékletesebben talán a Mario Cuomónak, New York állam egykori kormányzójának tulajdonított, ám a demokrata színekben induló Hillary Clinton szóhasználatában elhíresült mondás fejezi ki a legjobban: „Kampányolj költészetben, kormányozz prózában”.

Tény, hogy az Egyesült Államokban az elkövetkező öt hónap – ha nem is mindig lírai hangnemben – az előválasztásokról szól majd, a harc a republikánus és a demokrata indulók közt az elnökjelöltségért folyik, pártválasztmányi gyűlésekkel, szuperkeddekkel és elnökjelölti vitákkal téve izgalmassá a következő hónapokat.

Az előválasztási időszakot júniusban a két párt konvenciója zárja, amelyen hivatalosan nyilvánosságra hozzák annak a két jelöltnek a nevét, akikre az amerikaiak november 8-án leadhatják szavazataikat, és akik közül a győztes jövő év januárjában elfoglalhatja a Fehér Házat.

A novemberi elnökválasztásig még hosszú az út. Addig is nézzük, kik a legesélyesebbek!

A republikánus mezőnyt Donald Trump milliárdos üzletember uralja (35 százalék a legújabb közvéleménykutatások szerint). Bevándorlás- és intézményi rendszerekkel szembeni ellenségességével, valamint az „egy vagyok közületek” kép táplálásával egyelőre viszi a prímet a konzervatív amerikaiak körében. A népszerűségi lista második fokán (19,4 százalék) álló Ted Cruz kőkonzervatív texasi szenátor is velőt rázó kijelentéseivel égett bele a köztudatba. A klímaváltozás szerinte minden tudományos alapot nélkülöző baloldali teória.Marco Rubio (11,9 százalék) esélye a sikerre egyre fogy. Úgy tűnik, a Jebb Bush-kampány kifulladt, a 4,8 százalékos népszerűséggel ötödik helyre csúszott Ben Carson mögé.

A demokraták abszolút esélyese továbbra is Hillary Clinton (48,3 százalék). A korábbi külügyminiszter már kampánynyitásában lírai hangot ütött meg, nők, bevándorlók ügyeit felkaroló, szociálisan érzékeny programja eddig nyerőnek bizonyult annak ellenére, hogy ő maga multimilliárdos, 300 ezer dolláros óradíjjal dolgozik, ha megválasztanák, a legvagyonosabb elnök lehetne.
A marxistának kiáltott Bernie Sanders független szocialista jelölt meglepő sikereket ért el, Clintonhoz egyre közelebb kerül (35,5 százalék). A politikus harminc éve hirdeti ugyanazt a baloldali programot, amely mostanra érte el az amerikaiak ingerküszöbét. Bár a 78 éves politikusnak kevés az esélye az elnökségre, Clinton dolgát nehezítheti – a fegyvertartásról és a vagyoni egyenlőtlenségekről szóló vitájuk nem az utóbbi politikusnak kedvezett.



JELÖLTÁLLÍTÓ GYŰLÉSEK
Július 18-21.:
Republikánusok nemzeti
konvenciója
Július 25-27.:
Demokraták nemzeti konvenciója


Bernie Sanders tervei közt szerepel
a 15 dolláros minimálbér, egymilliárd dolláros infrastruktúrafejlesztés, bevezetné a skandináv jóléti államok szociális rendszerét, ingyenes felsőoktatást, a nagy bankok megbüntetését és projektet a fiatalok munkanélküliségének felszámolására.