Árván maradt milliók - Miért nem jelentkeznek a pénzükért?

Az Orgovány és Vidéke Takaréknál 28 ezer ügyfél 62 milliárd forintjáról kellett gondoskodnia az OBA-nak. Bár ez még 2014 augusztusában történt, 1176 ügyfél azóta sem vette fel 176 millió forintját. Az Alba Takarékszövetkezet esetében 2014 szeptemberében 13 183 ügyfelet érintett a kártalanítás, az OBA fizetési kötelezettsége pedig 11,8 milliárd forint volt. Közülük 152-en nem vették fel a pénzüket.

A Széchenyi Hitelszövetkezet ügyfeleinek több mint 8,5 milliárd forint értékben járt a kártalanítás, közülük 118-an nem jelentkeztek több mint 30 millió forintért.

A Széchenyi Banknál 12,7 milliárd forint volt a betétesek kártalanítására fordított összeg, 155 ügyfél 42 millió forintja azóta is az ablakban van. 2014 decemberében a bedőlt Tisza Takarék több mint 7000 betétesének kártalanítását kezdték meg, 108-an azóta sem jelentkeztek összesen 30 millió forintjukért.

A DRB Bankcsoport kártalanítása nemcsak ügyfélszám és fizetési kötelezettség tekintetében volt egyedülálló a korábbi kártalanításokhoz képest 2015-ben, hanem azért is, mert az Magyarország jelentős részére kiterjedt. Nem csoda, hogy itt a legjelentősebb a fel nem vett kártalanítási összeg: 359 millió forintért nem jelentkezett senki, 1694 embernek járna vissza pénz a Buda-Cash-botrány miatt elhasalt bankcsoport egykori ügyfelei közül.

Miért hagyhatják ott a kártérítést?

A Quaestor kezelésében lévő mintegy 36 000 számlának körülbelül a felén egymillió forint körüli összeget tartottak a tulajdonosok. 20-30 százalékuk esetében – ez is 6-7000 számlát érint – „csupán” néhány százezer forintos tételről van szó. E kisebb tételeknél a befektetők sokszor inkább a kényelmet választják a tortúra és a veszteség miatti aggodalmaskodás helyett. A fel nem vett kártérítésre magyarázat lehet az is, hogy sokan nem rendelkeznek kellő információval arról, jogosultak-e a kártérítésre, s ha igen, mi a menete az ügyintézésnek, és évente legalább egyszázalékos halálozási rátával is számolni kell.