Győzött a gyászkeszeg

Aki látott már élő compót, talán egyik legtetszetősebb őshonos halfajunknak tarthatja ezt az állatot. Zömök, pontyhoz hasonlítható formájú testét igen apró pikkelyek borítják, aranyos, irizálóan zöldes, szürkés és sárgás árnyalatot kölcsönözve neki. Testét vastag nyálka borítja. Szintén a pontyhoz teszi hasonlóvá két bajusza a húsos szájszélben. Úszói nagyok, szépen lekerekítettek. Leginkább a növénnyel sűrűn benőtt tavakban, mocsarasabb területeken fordul elő. Ezek fokozatos eltűnésével a compó élőhelye visszaszorult, így ez a halunk is megritkult az utóbbi évtizedekben. Ezért is fontos, hogy számos program keretében kiemelten figyelnek mesterséges visszapótlására. Táplálékát leginkább vízi növények magvai, hajtásai, szárai, levelei, valamint állati eredetű táplálékok adják.

Kedvelt horgászzsákmánynak egyrészt ritkasága, másrészt igen finom húsa miatt. Igaz, meglehetősen szálkás halnak számít, de egyszerű konyhatechnikai fogásokkal – irdalás – kiküszöbölhető „nemszeretem” jellegzetessége. Meglehetősen lassan nő, háromnyaras korára 20-30 dekát ér el, ezért a 2-3 kilós példányok már rekordnak számítanak.

Sok elnevezése is elterjedt, így testszíne miatt hívják cigányhalnak, gyászkeszegnek is, élethelyére utal a sárhal elnevezés, míg az orvoshal egy feltételezett tulajdonságára utal (a sérült halak a nyálkás compóhoz dörgölőznek, s ez segít gyógyulásukban), mely ugyan nem bizonyított, de széles körben elterjedt hiedelem.

Ritkulása miatt a fajt horgászati tilalmi idő (V. 02.–VI. 15.), méretkorlátozás (min. 25 cm) és darabkorlátozás (max. 3 db/nap) is védi. Az utóbbi években számos horgászszövetség saját hatáskörében eljárva levette a fogható halak listájáról vagy egyedi méretkorlátozás alá vonta a compót, így biztosítva a 2-4 évesnél idősebb ivarérett példányok számára a szaporodási lehetőséget.