Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A sóstói múzeumfalu mellett most már a világhálón is meg lehet tekinteni a nyíregyházi bokortanyák kultúrtörténeti és néprajzi érdekességeit. A rendkívül aprólékos munkát a helyi E-Misszió Környezetvédelmi Egyesület végezte el a földművelésügyi minisztérium szerény anyagi támogatásával.
Kép: Nyíregyháza Bálintbokor Szigetvári? Csaba tanyapedagógi szervezés gyerekek számára gyakorlat E-misszió alapítvány térkép 2012 03 07 fotó: Kállai Márton
A pár napja megtalálható www. bokortanya.hu oldalon mintegy 400 dokumentum olvasható és 2000 fotó látható a tanyák történetéről, építészeti ritkaságairól, természetvédelem alatt álló területeiről, állat- és növényvilágáról.
Az Európában egyedülálló tanyarendszert a XVIII. század derekán a felvidéki telepesek, itteni elnevezésük szerint a tirpákok hozták létre, akik a várostól távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket. A tanyákat általában az ott lakók családjáról nevezték el, így kapott nevet például Sulyán-, Zombori-, Benkő-, Kazár-, vagy mondjuk Dankó-bokor. A népi építészet értékeit őrző bokortanyák térségében tucatnyi országos jelentőségű, védett természeti terület, szikes tó és láp, valamint homok-pusztagyep található, ritka élővilágával együtt.
A bokortanyák vidékén van az élőhelye a fokozottan védett kuviknak. Igen gazdag a környék növényvilága is. A réteken öt őshonos orchideafaj, pompás és mocsári kosbor, mocsári nőszőfű, hússzínű ujjaskosbor és poloskaszagú kosbor fordul elő. Kiemelt jelentőségű a tizennégy méter magas Geri-domb is, a Krisztus előtt 3000–3500 között épült mesterséges sírhalom, a kurgán.
A Cigány-bokor melletti Benehalom pedig a római korban a szarmaták által épített több száz kilométeres és az Alföldet átszelő, Csörsz-árka nevű sáncrendszer része volt, hajdan őrtorony lehetett.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu