Amit nem tudtunk az UFO-król: 'Valószínűleg egészséges parasztgyerek kell nekik'

1946. 
Kivégezték Imrédy Béla volt miniszterelnököt. A napokban érkezett le a népügyészségre az igazságügy-minisztérium átirata, amelynek értelmében első fokon kötél általi, másodfokon golyó általi halálra ítélt miniszterelnökkel szemben az államfő nem gyakorolja kegyelmezési jogát, és az ítélet végrehajtásának szabad folyást enged. Imrédyt február 28-án reggel golyóval végezték ki a Markó utcai fogház udvarán. (Inflációs jelentés: a Szabad Föld ára egy hét alatt duplájára: 10.000-ről 20 ezer pengőre emelkedett.)

1956. 
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán Hegedűs András miniszterelnök után Horváth Márton, a Szabad Nép főszerkesztője szólalt fel. Az amerikai imperialisták mesterkedéseiről szólva elmondta: országunkra szabadítják a volt fasiszta grófokat, bankárokat, ellátják őket mindennel, hogy uszíthassanak és kémkedhessenek ellenünk. Fényképezőgépekkel és rádióval felszerelt katonai ballonokat küldenek hazánk légterébe, és parancsoló hangú jegyzékeket küldenek kormányunknak, hogy megvédjék kémeiket és ügynökeiket.

1966. 
Az Állami Déryné Színház a napokban tartotta meg a színház fennállása óta a 30 ezredik előadását. Az eltelt 15 év alatt kereken 8 millió néző látta a falu színészeinek produkcióit; a falu népe megszerette a Dérynéről elnevezett színházát. A ritka jubileumhoz – amelyhez hasonlóval legfeljebb a másfél százados Nemzeti büszkélkedhet – mi is szívből tapsolunk.

1976. 
Két esztendeje vesztettem el a feleségemet, akivel 39 évet éltünk együtt szeretetben, boldogságban. Azonban, ahogy újra és újra végigélem közös, gyönyörű életünket, egy foltra akadok. Az ötvenes években befogadtunk egy iskolázott embert, akit kizártak a pártból. Udvarias, finom beszédű volt, a feleségem minden alkalmat megragadott, hogy vele lehessen. A napokban megtaláltam a feleségem emlékkönyvét, amibe írt az a bizonyos ember is. Mégpedig gyorsírással. Megkértem keresztlányunkat, hogy olvassa el, amikor megtette, zavarba jött, és nem mondja meg, mit jelent a gyorsírásos feljegyzés. Vigyem el egy másik gyorsíróhoz a füzetet vagy felejtsem el az egészet?

1986. 
Február 28-án volt száz éve, hogy megszületett Rácz Aladár, a cimbalom „Paganinije”. Apja muzsikus cigány volt, gyermekét cimbalmosnak nevelte. Kilenc-tíz éves volt, még a kottát sem ismerte, de már a jászberényi Lehel kávéházban muzsikált. Húszévesen megkezdte világhódító körútját, majd húszévnyi távollét után, 1935-ben, a honvágy hazahozta. Ezt követően a Zeneművészeti főiskolán tanított. Hetvenkét évesen, 1952-ben halt meg. A cimbalmon újításokat vezetett be: pedált épített rá, a verők átalakításával és a hangszer átépítésével valódi koncerthangszerré nemesítette a cimbalmot.

1996.  
A Központi Nyilvántartó adatbázisában négyszázezerféle vezetéknév található. A leggyakoribb a Nagy: ezt 430 ezren viselik. Négyszázezer Kovács, 380 ezer Tóth, 350 ezer Horváth, 240 ezer Kiss és 130 ezer Balogh következik gyakoriság szerint. A „zenélő” nevek között vezet a Hegedűs (30 ezer), követi a Dobos (20 ezer), a Furulyás vagy a Trombitás nevet néhány százan viselik. A „színes” nevet viselők között toronymagasan a Fekete a legtöbb: számuk 60 ezer.

2006. 
Ufókonferenciát tartottak az újpesti ifjúság házában. Sok érdekesség között megtudhattam, hogy az ufóáldozatokat sajnos bolondnak tartja a sajtó. Arra a kérdésre, hogy ha itt vannak az ufók, akkor miért nem jönnek elő? – a válasz ez: „Fedjék fel magukat? Amikor az emberek vasdoronggal verik agyon a fókákat”? Egyébként pedig a Szabad Föld olvasói jó lesz, ha vigyáznak magukra, ugyanis a legtöbb eltérítés vidéken történik. Ahogy az egyik előadó fogalmazott: „Valószínűleg egészséges parasztgyerek kell nekik”.