Egy öröklési ügy - Jogi esetek: Olvashatatlan aláírás

Egy év után ezt is fel akarta bontani, s írt egy végrendeletet, amiben megint az első, nemrokon embert nevezte ki örökössé. Fél év múlva meghalt. A közjegyző a hagyatékot ideiglenesen a rokonoknak adta át, ugyanis úgy ítélte meg, hogy a végrendelet alaki hibás, mert az egyik tanú aláírása olvashatatlan. Mivel a legutolsó végintézkedés – tehát a végrendelet – érvénytelen, ezért a sorban utána következő, a második öröklési szerződés az érvényes, amely szerint a rokonok örökölnek.

Az ügyből per lett. A végrendelet kedvezményezettje amellett kardoskodott, hogy az egyik tanú aláírásának olvashatatlansága még nem jelenti azt, hogy a végrendelet érvénytelen.

A Ptk. erről csak annyit mond, hogy a tanúk e minőségük feltüntetésével aláírják a végrendeletet. Egy korábbi bírósági döntés kimondta, hogy a nehezen vagy alig olvasható aláírás is megfelel a Ptk. előírásainak. Egy 2002-es jogegységi határozat pedig úgy fogalmaz, hogy az adott személyre „jellemző, rendszeresen alkalmazott szokásos névformát és írásképet tartalmazó aláírás” teljesíti az alaki feltételeket.

A rokonok viszont azzal érveltek, hogy a végrendeleti tanú kiléte teljes bizonyossággal nem állapítható meg, mivel a neve nincs odaírva, az aláírás pedig olvashatatlan. Így a tanú nem képes ellátni azt a funkciót, amire hivatott, nem képes alátámasztani, hogy a végrendeletet az örökhagyó írta alá.

A végrendeleti örökös azzal vágott vissza, hogy a végrendeletben szerepel a tanúk címe és személyiigazolvány-száma, ezek segítségével a bíróság könnyen azonosíthatja őket.

A bíróságnak a 2002-es jogegységi határozatot kellett értelmeznie. Odáig nem volt nehéz a helyzet megítélése, hogy az aláírás lehet olvashatatlan is, amennyiben a végrendeleti tanú szokásos aláírása ilyen. Viszont a határozatban az is szerepelt, hogy a tanú személyazonosságának a végrendelet egészéből külön bizonyítás nélkül ki kell derülnie. Vagyis nem baj, ha ő csúnyán írja a nevét, csak legyen leírva szépen is. Ugyanis, ha – mint ebben az esetben is – a bíróságnak kell a személyi számból és a lakcímből kinyomoznia, hogy ki lehetett a végrendeleti tanú, az már külön bizonyítás. Ezért a bíróság úgy döntött, hogy a végrendelet érvénytelen, mert külön bizonyítás nélkül nem derül ki belőle a végrendeleti tanú személye.