Jogi esetek: Komótos földhivatal

Az eladó időben megszerezte a használatbavételi engedélyt, és két nappal a határidő előtt leadta a kérelmeket a földhivatalnak. Ott azonban a széljegyet nem vezették be azonnal a tulajdoni lapra, csak majdnem egy hét múlva. A vevők viszont, mivel a szerződésre kiírt időpontban a széljegy nem szerepelt a tulajdoni lapon, nem kötötték meg az adásvételi szerződést. Az eladó ezek után úgy érezte, hogy a foglaló neki jár, viszont mivel az ügyvédi letétben volt, pert kellett indítania érte.

Emberünk azzal érvelt, hogy a vevőknek nem állt jogában megtagadni a szerződéskötést, mivel valamennyi feltételt teljesítette: megszerezte a használatbavételi engedélyt, illetve beadta a szükséges kérelmeket a földhivatalhoz, amelynek a széljegyet azonnal be is kellett volna vezetnie a tulajdoni lapra. Ezzel együtt a szerződéskötésre kiírt napra ő tudta azt bizonyítani, hogy a szükséges lépéseket megtette, ezért a vevőknek nem volt okuk megtagadni a szerződéskötést, elállási joguk pedig nem volt. A szerződés a vevők hibájából hiúsult meg, a foglaló az eladót illeti.

A vevők azzal érveltek, hogy az előszerződés szerint a szerződés időpontjára a széljegyeknek ott kell lenniük a tulajdoni lapon. Ez a feltétel nem teljesült, ezért ők joggal tagadták meg az adásvételi szerződés aláírását.

A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy hibáztak-e a vevők, vagy jogosan jártak el, amikor nem írták alá a végleges adásvételi szerződést.

A bírói tanács úgy látta, hogy a felek az előszerződésben egy objektív bontó feltételt állítottak: ha határidőre van használatbavételi engedély és két széljegy a tulajdoni lapon, akkor lehet szerződést kötni. Mivel ezek nem voltak meg, jogosan járt el a vevő, amikor visszalépett a szerződéstől, ezért visszakapja a foglalót. Ugyanakkor nem hibás a meghiúsulásért az eladó sem, ezért bár nem is nyer az üzleten egymillió forintot, de legalább nem is veszít.