Semmelweis sírna

Az Országos Epidemiológiai Központ bizalmas jelentéséből – amelyet a Magyar Nemzet tett közzé – kiderül, hogy 2014-ben ötszáznál is többen haltak meg kórházi fertőzések következtében.

A kormány és az ÁNTSZ is azonnal reagált. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára szerint a kórházi fertőzések számában az utóbbi három évben nem történt jelentős változás. Kijelentette: – A magyar kórházak biztonságosan működnek, rendszeresen ellenőrizzük őket.

– Jó hallani, hogy az ÁNTSZ szerint minden rendben van, ám sajnálatos tény, hogy az erről szóló közlést semmilyen visszakereshető adattal nem támasztják alá – reagált dr. Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke. Ő jelentette ki először, hogy a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája a nem megfelelő higiénia. – Nagyon sok állami kórházban a betegek és a kollégák nem tudnak rendesen kezet mosni, nincs elég fertőtlenítő a kórtermekben – mondta a vele készült interjúban. – Nyugat-Európában megismerheti a fertőzési adatokat, míg a magyar kórházak egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy nyilvánosságra kerüljenek. Hiába működik az államtitkár által emlegetett monitoring rendszer, ha a kórházi osztályvezetők aláírása kell ahhoz, hogy a fertőzéses esetek dokumentációja eljusson a központi adattárba. Tudunk olyan kórházról, ahol a hétvégére bezárják a gyógyszeresszekrényt, s csak bizonyos típusú antibiotikumok állnak rendelkezésre, melyek között nincs ott a kórházi fertőzések megállítására szolgáló, nemritkán igen drága gyógyszer. A kórház, a rendelő sokszor ugyanabból a kasszából kénytelen megvásárolni a másolópapírt és a fertőtlenítőszereket. Ha elfogy a papír, az orvosnak döntenie kell: teljesíti-e a kötelező adminisztrációs kötelezettségét, vagy inkább fertőtlenítőt vásárol az osztálynak?

A kézmosás minimum feltétel, a nyomtatópapír nem az.

SZUPERGYORSAN TERJEDNEK.
A kórházi fertőzések 60 százalékát a szuperbaktériumok okozzák, melyek ellenállnak a legtöbb antibiotikumnak is. Ilyen multirezisztens kórokozók a világ minden kórházában jelen vannak, de akkor szaporodnak el igazán, ha rosszak a higiénés feltételek. A legismertebbek az MRSA (methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus) és az E.coli, valamint annak változatai. A leggyakrabban sebfertőzésnél, véráramfertőzésnél vagy tüdőgyulladásban jelentkeznek, de előfordulnak húgyúti, bőr- és lágyrész-fertőzés, agyhártya-, csontvelő- és ízületi gyulladás formájában is. Általában cseppfertőzéssel – tehát a zsúfolt kórházi szobákban könnyen és gyorsan – továbbterjednek. A WHO ezer ápolási napra legalább 20 liter alkoholos kézfertőtlenítő használatát javasolja, ezzel szemben Magyarországon csupán 6 liter jut, ami Európa-szerte a legkevesebb.