Békétlenség földje

Múlt héten, egy atomenergiai csúcstalálkozó alkalmából az Egyesült Államokban járt egy csomó állami vezető, közöttük Szerzs Szargszjan örmény és Ilham Alijev azeri államfő. John Kerry amerikai államtitkár tárgyalt az azeri elnökkel, s megjegyezte: „Szeretnénk látni egy végleges megoldást a Hegyi-Karabah miatti fagyott konfliktusban, egy tárgyalásokon alapuló megegyezést, hosszú távú tervekkel.” Az örmény államfővel az USA vezetése nem tervezett külön tárgyalást.

Ez történt a múlt héten, szerdán. A csúcsnak pénteken lett vége, szombaton pedig egymásra támadtak az azeri meg a karabahi örmény csapatok. Bármelyik fél kezdte, valószínű, hogy a döntés egy Washingtonból a Kaukázusba tartó elnöki repülőgépen született. A döntés folyománya az 1994 óta bekövetkezett legsúlyosabb konfliktus. Emlékeztető: 1994-ben kötött tűzszünetet Azerbajdzsán és az örmények lakta, egyoldalúan kikiáltott, a szovjet Azerbajdzsán területéből kiszakított Hegyi-Karabah Köztársaság. Máskor is előfordult, hogy néhány fős csapatok átmerészkedtek a szomszéd területére, amiből aztán néhány katonaéletet követelő lövöldözés lett, de ezúttal nehézfegyvereket, harckocsikat, helikoptereket, rakétákat és drónokat is bevetnek a felek. Akik természetesen a másikat hibáztatják, mondván: ő kezdte.

A karabahiak fegyverkezési büdzséjéről semmit nem tudni, az viszont nyilvános adat: Azerbajdzsán háromszor annyit költ fegyverkezésre, mint Örményország. Talán ezért annyira magabiztos, hogy nemcsak az elszakított Karabahot támadja, hanem a szuverén Örményország területén is megtámadott legalább két területet – ami külön probléma.

Oroszország (amely a keresztény Örményországgal ápol jobb kapcsolatot) kijelentette, hogy sürgősen be kell fejezni a csörtét, különben is az orosz kéksisakosoknak kellene fenntartaniuk a békét az övezetben. Törökország (a muszlim Azerbajdzsán szomszédja és támogatója) is megszólalt: biztos abban, hogy elkerülhetetlen Karabah visszakerülése eredeti tulajdonosához.

A konfliktus súlyosságát jól felmérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet: a részeként működő Minszki Csoport tagjai lapzártánkkor Bécsben tanácskoznak a történtekről, valamiféle megoldást keresve. Hogy mennyire bíznak a saját sikerükben, arról mindent elmond: a sajtót nem fogják tájékoztatni. Tehát baj van.