Gyilkos közöny

Bomba robbant a kelet-pakisztáni Pandzsáb állam fővárosában, Lahorban. Több mint hetvenen meghaltak, a sérültek száma a háromszázat is meghaladja. Mégis hamar lekerült a vezető hírek közül. Túlságosan messze van, álságos módon csak az szól nagyot, ami Európát is érinti, ami itt robban, borul, ég, az emberi tényező kevéssé fontos a Föld kiesebb vidékein, bőrszíntől, vallási felekezettől függetlenül. Pedig a – képmutató szívünknek valamelyest talán kedvesebb – helyi keresztény közösség ünnepelte a húsvétot. A bombát nekik címezte egy a 8–10 kilogrammnyi robbanóanyagot a saját testére erősítő öngyilkos merénylő.

A merénylet elkövetőjeként a pakisztáni tálib szélsőséges mozgalom egyik szárnyához köthető Dzsamat ul-Ahrar nevű iszlamista csoport jelentkezett. Szóvivőjük elmondta: „azért követtük el a merényletet, mert a keresztények a mi célpontjaink”. A számításba bezavart, hogy a park, ahol a támadás történt, tele volt ott pihenő, nem csak keresztény, családokkal.

Az áldozatok többsége muszlim, főképp nő vagy gyerek, a hírek  szerint legalább 29 gyermek halt meg. A támadást elítélte Ferenc pápa, aki felszólította a pakisztáni hatóságokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ország területén élő kisebbségek védelme érdekében.

Nawaz Sharif pakisztáni miniszterelnök hétfőn azt nyilatkozta, nemcsak a terrorista infrastruktúrát akarják felszámolni, de magát azt a szélsőséges mentalitást is, amely az emberek mindennapi életét fenyegeti.

A katonaság szóvivője szerint a leggazdagabb és egyben legnépesebb Pandzsáb tartomány három városában, félkatonai szervezetekkel szövetkezve már végre is hajtottak razziákat – ám a korábbi tapasztalatok azt mutatják, ez emberjogi szempontból sok esetben aggályos.



2014 decembere óta ez volt Pakisztán legtöbb halálos áldozatot szedő terrorcselekménye. Akkor 134 iskolás gyerek vesztette életét egy katonai iskola elleni merényletben Pesavar városában.