Szegény ország ötleteljen!

Hitte volna, hogy az optika több mint ezeréves tudomány? Az első, e tudományterületről szóló művet, az Optika könyvét egy arab tudós, Al-Hajszam írta Kr. u. 995-ben. A tudományban különösen érvényes az a fajta bölcs hozzáállás, miszerint érdemes megnézni, mit is csináltak a nagy elődök. Nem minden előzmény nélkül a fénykutatás területén magyar tudósok is jelentős sikereket értek el. Dr. Kroó Norbert számos hazai és nemzetközi elismerés után a közelmúltban elsőként vehette át a Texasi A&M egyetemen a lézert felfedező három Nobel- díjas fizikus egyike, Charles Hard Townes emlékére alapított előadói díjat. „A keresztény-zsidó hagyomány szerint a vagyont az elsőszülött fiú örökölte. Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy az Egyesült Államokban elsőszülött fiú lehetek” – mondta a világhírű magyar tudós a díjátadón. Kroó professzor nemcsak a saját érdemeinek, hanem a magyar tudomány elismerésének is tekinti e kitüntetést. Európában két olyan tudományos akadémia van, amelynek működését nemzetközi elismerés övezi: a francia és a magyar – utóbbi elsősorban Wiegner Jenő, Teller Ede és még néhány magyar tudós érdeme.

Mi a plazmonika? E kérdésre a professzor az elektromosságot felfedező Michael Faradayről ismert történettel szemléltette a fénykutatások hasznosságát a Budapesten megrendezett Gutmann Fórumon. Amikor az angol pénzügyminiszter fölkereste a tudóst, megkérdezte tőle, mire is jó az elektromosság. Faraday csak ennyit válaszolt: „Még nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy hamarosan megadóztathatja, miniszter úr.” A professzor szerint manapság kevés olyan kulcstechnológia létezik, amelyben az optikának ne lenne szerepe, eredményei gazdasági szempontból is  fontosak. Az egyik legismertebb használati területe a holográfia, ahol ma már nemcsak a papírpénz, hanem a bankkártyák biztonságos használatához is nélkülözhetetlen az optika. A gyógyítás minden fázisában, a diagnosztikától a terápiáig jelen van a fénytudomány. Néhány példa: a mechanikus iparban a rezgésanalízis használja, de fontos szerepe van a deformációkutatásban, a világítástechnikában, az információtechnológiában a memóriák jelentős hányadában stb. Hogy csak egy nem is olyan egyszerű példát említsünk, a vasolvasztók minősítését már optikai és spektroszkópiai (színképelemzéses) módszerekkel végzik. Amit a világegyetemről tudunk, abban is a fénytudományé a kulcsszerep.

„A fizika szépsége, hogy ott fedezel fel dolgokat, ahol a legkevésbé várod” – állítja Kroó professzor. A sikerhez azonban, saját bevallása szerint, szerencse is kell. Azt nem lehet sem szakmai előmenetellel, sem szorgalommal, sem tehetséggel magyarázni, hogy amikor 1963-ban javasolták egy, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által finanszírozott svédországi ösztöndíjra, a 200 pályázóból sok forduló után ő lett a kiválasztott négy ösztöndíjas egyike. Akkoriban a fizikus sztárszakmának számított, az egyetem elvégzése után egyszerre nyolc, jobbnál jobb állásajánlattal bombázták. Ő a KFKI-t választotta. 1968-ban meghívták a dubnai nemzetközi kutatóintézetbe, ahol három évig a Nobel-díjas Ilja Mihajlovics Frank orosz fizikus helyetteseként tevékenykedhetett.

Kroó 1969 óta foglalkozik a lézerfény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatával, amelynek eredményeként kutatótársaival sikerült létrehozniuk például a világ első plazmonlézerét is, melyről 1981-ben publikálták tanulmányukat. A tudós szerint egy szegény ország esetében a legjobb, ha a fizikusok egyszerűen igazolható új ötletekkel állnak elő, a precíz és költséges munka elvégzését hagyják a gazdagabb országok kutatóira. Ez olyannyira igaz, hogy jelenleg sok külföldi kutató szeretne beszállni kutatásaiba, több csapattal is folytatnak megbeszéléseket.

Amikor az MTA egykori főtitkára 2011-ben tvette a Prima Primissima-díjat, néhány másodperc alatt kellett eldöntenie, mit is mond a nyilvánosság előtt: „A legértékesebb munka az, amit másokért végezhetünk. A tudomány pedig ilyen munka.”



TÚL A FÉNY ÉVÉN
A tudós számos közéleti tevékenysége mellett többek közt tevékeny szerepet játszott a márciusban zárult, Fény Éve elnevezésű, hazai és nemzetközi rendezvénysorozat megvalósításában. Az esemény ötlete az  Európai Fizikai Társulatban született – ahol egykor Kroó is elnökölt –, majd ügyes diplomaták és az UNESCO támogatásával az ENSZ is elfogadta 2015-öt a fény nemzetközi évének. Jó apropóul szolgáltak a kerek jubileumok: a már említett, első optikával foglalkozó könyv megjelenésén kívül a fény hullámelmélete és az általános relativitáselmélet megalkotásának is kerek évfordulóját ünnepeltük tavaly. Az eseménysorozat részeként bemutatták a Párizsi Magyar Intézetben a Budapest a fény városa című hétperces filmet, amelyet egy, a svájci CERN-ben dolgozó magyar fizikus készített, drónnal. Nemcsak a film egyik érdekessége, hanem a sors fintora is, hogy éppen az Akadémia épülete nem szerepel benne. Amikor a volt alelnök számon kérte kollégájától, miért maradt ki az intézmény, ő csak annyit mondott: mert nincs szépen megvilágítva..