Szomszédjára hagyta, aztán mégis eladta - Jogi esetek: Kié a kert?

Egy hatvan körüli, jó egészségnek örvendő asszony végrendeletet írt, amelyben egyetlen vagyonát, egy kisebb zártkerti ingatlant a szomszédasszonyára hagyta. Eltelt némi idő, s meggondolta magát, a zártkertet inkább eladta, kapott érte százhúszezer forintot két részletben.

Ország-világDr. Tanács Gábor2016. 04. 08. péntek2016. 04. 08.
Szomszédjára hagyta, aztán mégis eladta - Jogi esetek: Kié a kert?

A vevő az ingatlant birtokba vette, de az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezték be a változást, amikor az eladó váratlanul meghalt.

A közjegyző a hagyatéki tárgyaláson a végrendeleti örökösnek adta át az ingatlant, aki rögtön továbbajándékozta a lányának.

A vevő pert indított az ingatlanért. Benyújtotta az adásvételi szerződést, amit maga írt, s amelyen szerepelt az eladó aláírása, illetve az eladó saját kezűleg írt nyilatkozata, hogy a második és egyben utolsó, hatvanezer forintos vételárrészletet is átvette. A felperes azt kérte a bíróságtól, mondják ki, hogy az ingatlan az övé, de ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat kapja vissza az örököstől.

Az örökös azzal védekezett, hogy az adásvételi szerződés érvénytelen, mert nincsenek meg benne az ilyen szerződések minimális tartalmi elemei sem. Például nincs egyértelműen leírva benne a helyrajzi számmal, hogy melyik ingatlanról van szó, nem szerepel benne egyértelműen a vételár, és még az adásvételi szándék sincs egyértelműen megfogalmazva. Másrészt az ingatlant nem tudja visszaadni, hiszen már nem az övé.

A lányát viszont nem lehet perbe vonni, mert ő nem örökös, hozzá ajándékozás során került az ingatlan.

A vevő azzal vágott vissza, hogy a helyrajzi szám ugyan nem volt a szerződésben, de egyértelműen kiderült belőle, hogy az eladó egyetlen ingatlantulajdonáról, a zártkertről van szó. Bár a vételár így egyben nem volt leírva, de a két részlet kifizetésekor készült toldásokból kiderül az is, mennyi pénzt adott a vevő. Ha ez nem lenne elég, mindezt tanúk is tudják bizonyítani.

A bíróság úgy okoskodott, hogy az adásvételi szerződés lehet rosszul szerkesztett, például úgy, hogy a földhivatal az alapján nem jegyzi be a tulajdonváltozást, ez azonban nem jelenti, hogy érvénytelen.

Ugyanakkor három alapvető elemnek – a tulajdonátruházási szándéknak, a szerződés tárgyának és a teljes vételárnak – egyértelműen ki kell derülnie magából a szerződésből. Mivel itt a teljes vételárra csak következtetni lehetett, ezért a szerződés érvénytelen, a zártkert marad az örökös lányánál. Az örökhagyónak vissza kellene adnia a százhúszezer forintos vételárat, de mivel ő nem él, ezért azt az örökösének kell visszafizetnie.