Ürülékkonzerv aranyáron

Gondolták volna, hogy 2015-ben világszerte a művészeti és régiségpiacokon – az akciósházaktól a magánképügynökökön át a biztosítótársaságokig – mintegy 310 ezer vállalkozás működött, 3,2 millió embernek adva így munkát?!

A műkereskedelem forgalmának 47 százalékát jelentő üzletek árveréseken köttettek. A tavaly értékesített 38,1 millió műtárgy átlagára 1600–1700 dollár (a napi árfolyam szerint 440–470 ezer forint) körül alakult. Harmincnyolc esetben az új tulajdonos 30 millió dollárnál (majd’ 8,5 milliárd forintnál) magasabb árat fizetett a vágyott portékáért – ezek között található két szobor (Giacomettitől és Gauguintől), egy gyémánt- és egy rubingyűrű, a többi kép, például 4 Monet, 3-3 Picasso, Warhol és Rothko.

A világ legdrágább műalkotása címet szerezte meg Paul Gauguin Nafea Faa Ipoipo (Mikor házasodsz meg?) című, 1892-ben készült festménye, amikor január-februárban 300 millió dollárért, azaz 85 milliárd forint körüli áron cserélt gazdát magánüzlet keretében.

A képet Rudolf Staechelin svájci műgyűjtő adta el, egyes hírek szerint a mostanság óriási vásárlási lázban égő Katari Múzeumoknak. Érdekesség, hogy a festményt az eladó nagyapja anno 18 ezer svájci frankért vásárolta.

Az árverési piacon is új rekorderek születtek.

Kezdjük a listavezetővel: májusban a Christie’s New York-i aukcióján Pablo Picasso Les Femmes d’Alger (Algériai nők) című sorozatának 1955-ben festett, O betűvel jelölt (utolsó) változata 178 365 000 dollárért (48,819 milliárd forintért) kelt el. Az értéknövekedés pontosan nyomon követhető: a Ganz házaspár a 15 festményből álló teljes sorozatot 1956-ban Picasso galériásától, Daniel Kahnweilertől 212 500 dollárért vásárolta meg, majd 41 évvel később, 1997-ben a Christie’s New York-i Victor és Sally Ganz-hagyatéki árverésén az említett egyetlen kép már 31 902 500 dollárért ment el (előtte 10–12 millió dollárra becsülték).

A második helyre iratkozott fel Amedeo Modigliani Nu couché (Fekvő akt) című képe: novemberben, ugyancsak a New York-i Christie’snél, 170 405 000 dollárt, vagyis 49,824 milliárd forintot ért Liu Ji-csien taxisofőrből lett műgyűjtőnek. A kínai szupergazdagok ifjabb generációjához tartozó férfi a távol-keleti ország legnagyobb műgyűjtője, ritka kincsek birtokosa. A bogaras Mr. Liu néven emlegetett üzletember tavaly azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy rekordárat, 36,05 millió dollárt fizetett egy hongkongi árverésen egy több mint 500 éves, nyolccentis kínai porcelántálkáért.

A hírek szerint Liu és felesége saját múzeumot akar építeni Sanghajban, hogy legyen hol kiállítani értékes gyűjteményét.

Mi történt ez idő tájban a magyar árveréseken?

2015-ben az év legdrágábbja címet holtversenyben két kép érdemelte ki. Kádár Béla Beszélgetők szabadban című, 1928 körül festett vásznát októberben a Virág Judit Galéria aukcióján ütötték le 90 millió forintért – jó befektetésnek bizonyult, hiszen 1974-ben a BÁV-nál 10 ezer forintos kikiáltási áron vitték el. Decemberben pedig Mednyánszky László Itatás a Tátrában című festménye kelt el ugyanennyiért a debreceni Villás Galéria árverésén; a licitharc érdekessége, hogy 6,5 milliós kikiáltási árról indítva 13,84-szoros áremelkedést ért el.

Egyébként az egyetlen folyamatosan működő vidéki aukciósház először tudott felkerülni a 30 millió feletti leütések listájára; ez tavaly rajta kívül csak a két vezető háznak sikerült: a Virág Judit Galériának tizenegyszer és a Kieselbach Galériának tizenháromszor.

A magyar és a nemzetközi műkincspiacon nemcsak a leütési árakban van óriási különbség, hanem a vásárlói ízlésben is – jegyzi meg Martos Gábor. A Virág Judit Galéria árverésén 2012 decemberében 240 millió forinton ütötték le Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festményét – ez a hazai árverésen mindeddig legdrágábban elkelt hazai műtárgy, amely ráadásul színek-formák briliáns elegye, ellentétben azokkal a „színes pacákkal vagy monoton fekete foltokkal”, amelyekért nyugaton dollármilliókat fizetnek! Arrafelé más a művészeti (köz)ízlés, mint mifelénk, ott inkább a mai, kortárs, nálunk még sokszor értetlenkedve fogadott művészetre van kereslet.

Persze ennek vannak vadhajtásai is – teszi hozzá a műkereskedelmi szakértő, majd művészi fricskákat emleget.

Banksy az álneve egy brit graffitiművésznek, politikai aktivistának és festőnek, aki egyszer a honlapja nyitó oldalára egy aukciót ábrázoló rajzot tett ki, azon az elárverezendő képen a következő feliratot olvashattuk: „I can’t believe you morons actually buy this shit” (nem hiszem el, barmok, hogy megveszitek ezt a szart).

Októberben a Christie’s londoni aukcióján Piero Manzoni olasz művész Merda D’Artista (A művész szara) feliratú egyik konzervdoboza 182 500 fontért (77,2 millió forintért) talált új gazdára. Ebből a „műből” Manzoni 1961-ben összesen 90 példányt „készített”, és ráadásul – legalábbis a rossz nyelvek szerint – felirata ellenére nem is a művész valódi saját ürüléke van a leforrasztott konzervdobozokban, hanem egyszerűen csak gipsz. Ez persze pofonegyszerűen kideríthető lenne, ha valaki felbontaná a drága pénzen megszerzett konzervet – de akkor, ugyebár, oda lenne a műalkotás.

Joggal merül fel a kérdés: minden szart megvesznek a műgyűjtők?! Igen, válaszolja meg Martos Gábor, ha az művészet. Márpedig, ha akad a világon 90 rajongó, aki ezért pénzt ad, akkor ez ettől kezdve művészet. Merthogy az alkotó előtte „felépítette magát”, a neve már ér annyit, hogy áldozzanak akár az ürülékére is. Csinálja utána bárki!

MÉREGDRÁGA APRÓSÁGOK

- Joseph Lau hongkongi ingatlanmágnás múlt novemberben két ékszert vett a lányának Genfben: a 12,03 karátos, kék Blue Moon gyémántot a Sotheby’snél 48 634 000 svájci frankért (14,050 milliárd forintért), ami a második legdrágább gyémánt a világon, továbbá a Christie’snél a 16,08 karátos, rózsaszínű The Pink gyémántot 28 725 000 svájci frankért (8,309 milliárd forintért). Utóbbit a lánya tiszteletére azonnal át is nevezte Sweet Josephine-nek.

- A világ legdrágább képeslapját Pablo Picasso küldte 1918. szeptember 5-én Guillaume Apollinaire-nek – múlt júniusban 166 ezer euróért (52,045 millió forintért) ütötték le. Érdekessége, hogy a kriksz-krakszot a címzett sosem kapta meg, mert „a cím ismeretlen” jelzéssel visszaküldték a feladónak.

- Szép karriert futnak be a Star Warsrelikviák! Az 1977-es film egyik 40 centis űrhajómodellje októberben Hollywoodban 450 ezer dollárért (125 millió forintért) kelt el. A Jedi visszatér című film nyomán 1989- ben Magyarországon fröccsöntött Boba Fett-bábukat dobtak piacra – a műanyag figura decemberben a Sotheby’s online Csillagok háborúja-árverésén 15 ezer dolláros (6,527 millió forintos) áron cserélt gazdát, a több száz tételes nemzetközi anyagot felvonultató aukció harmadik legdrágább tételeként.

- A tavalyi autórekorder az abszolút listán „csupán” a hetedik helyet szerezte meg: a Ferrari 290 MM Scaglietti egykor Juan Manul Fangio Forma–1-es versenyautója volt, összesen négy példányban készült 1956-ban, és decemberben New Yorkban 28,05 millió dollárt, azaz 8,105 milliárd forintot ért új tulajdonosának.