Bombák hangtompítóval

Három évvel a neves háborús fotóriporternő halála után egy kiállítás szervezése újra összehozza az elhunyt anya darabokra hullott családját.

Az országok, kontinensek és idősíkok jó ritmusban történő váltogatásából lassanként kiderül, hogy a családi tűzhely szentsége sosem jelentette a védett, összetartó és -tartozó közösséget: a nő legföljebb jól-rosszul eljátszott szerepnek élte meg az amerikai életeszményt. Ahol igazán otthonosan mozgott, az a Közel-Kelet háború sújtotta vidéke.

Az apa a felesége halála óta egyedül neveli kisebbik fiát, aki mind jobban eltávolodik tőle. Az éppen apává váló nagyobbik fiú a feleségével teremti újra a szülőktől áthagyományozott párkapcsolati modellt, s hosszú idő után tér vissza ismét a szülői házba. A fotók válogatása közben régi sebek szakadnak fel, titkok kerülnek váratlanul napvilágra.

Az emlékezés során elérkezik a hétköznapi talányok kitárgyalásának ideje. Kiderül, hogy mindhármuknak akad rejtegetnivalója – még az anya élete, sőt halálának körülménye is tartogat meglepetéseket.

A film gyengesége, hogy a hideg, tűéles skandináv ábrázolásmód ellenére a történetből kibomló családi rejtély – akárcsak a Közel-Kelet fátyol mögé bújtatott, sztereotípiákkal megelevenített világa, az amerikai család élete – nem biccen át a banalitások és sablonok hétköznapiságán.

A film eredeti címe: Louder than bombs, azaz Hangosabb, mint a bombák – hozzátenném: mint a bombák, hangtompítóval felszerelve.