Rodolfo nincs elfeledve! Kártyatrükkhöz nem kell cenzúra

VIGYÁZAT, CSALOK! – vallotta be őszintén a színpadon Rodolfo, noha a 105 esztendővel ezelőtt született legendás bűvész soha nem csalt. Azt nem tudni, mikor válik valóra örököseinek és tisztelőinek régi óhaja, hogy születésnapján, május 16-án tartsák a magyar bűvészet napját, viszont a Magyar Illúzió- és Cirkuszművészet Háza a tervek szerint jövőre megnyílik.

Ország-világBorzák Tibor2016. 05. 25. szerda2016. 05. 25.

Kép: Budapest, 1976. február 10. Rodolfo (Gács Rezső) bűvész a tükör előtt gyakorol otthonában. MTI Fotó: Lajos György, Fotó: Lajos György

Gács Rezső;  Rodolfo
Budapest, 1976. február 10. Rodolfo (Gács Rezső) bűvész a tükör előtt gyakorol otthonában. MTI Fotó: Lajos György
Fotó: Lajos György

Rodolfo, vagyis Gács Rezső (eredeti neve: Gross Rezső) 90 esztendővel ezelőtt, 1926-ban kezdte a pályáját. Ötezernél is több trükköt ismert, nemcsak a kártyát bűvölte, hanem nagymestere volt az eltüntetésnek, a megjelenítésnek és a hipnózisnak is. Páratlan pályafutását oldalakon keresztül méltathatnánk, hihetetlenül gazdag életművet hagyott maga után.  

Családja, kollégái és rajongói méltóképpen őrzik az emlékét. Századik születésnapján, 2011-ben a POSZT off-programjaként kiállítás nyílt a bűvészóriás munkásságáról – ő az egyetlen, aki színházi fesztiválon artistaként megkapta ezt a figyelmet. Ugyanezt az anyagot később Budapesten is bemutatták. Szerepelt művészemlékbélyegen, felavatták mellszobrát a Fővárosi Nagycirkusz épületében, és könyvet adtak ki róla, televíziós műsorok idézték fel legendás alakját.

– Családommal együtt feladatomnak érzem, hogy méltóképpen őrizzem édesapám emlékét – árulja el Gács Judit, Rodolfo lánya, Gálvölgyi János színész felesége. – A híres emberek kétszer halnak meg: amikor ténylegesen eltávoznak az élők sorából, és amikor elfelejti őket a közönség. Örülök neki, bár egy kicsit furcsának találom, hogy harminc évvel a halála után még mindig ő a legismertebb bűvész, sokszor idézik és alkalmazzák a trükkjeit. Népszerűségét még a televíziózás előtt alapozta meg, ami sokkal nehezebb volt képernyő nélkül, hiszen a fővárosban és vidéken egyaránt rengeteg helyen fel kellett lépnie ahhoz, hogy megkedveljék. Nemcsak trükkjei, hanem jellegzetes bajusza is sikert aratott. A Magyar Televízióban jóformán egyetlenként léphetett fel cenzúra nélkül. Hajdanán a szórakoztató műsorok hónapokig készültek, a végén egy bizottság döntötte el, mi kerülhet adásba. Ha valamilyen politikai felhang miatt nem ment át a szűrőn, szóltak apámnak, hogy ugorjon be mások helyett. Egy ártalmatlan kártyatrükkbe senki sem tudott belekötni.

Rudi bácsi (mert sokan így hívták a bűvészt) születésnapján, május 16-án ezúttal is megkoszorúzták a Kálmán Imre utca 14. szám alatti egykori lakhelyén lévő emléktáblát, és gálaműsorra hívták az érdeklődőket a budapesti Aranytíz Kultúrházba. Régóta szeretné elérni a család, hogy Rodolfo születésnapja legyen a magyar bűvészet napja. Ehhez a kívánsághoz már a szakma is csatlakozott, de pillanatnyilag úgy tűnik, túl bonyolult egy ilyen óhaj teljesítése.

– Az 1990-es évek elején a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely igazgatójaként az örökösök jóvoltából, Jánoska Antal kártyagyűjtő által részese lehettem annak, hogy a Rodolfo-hagyaték Kecskemétre került – mondja dr. Kriston Vízi József, a megyei múzeum kultúraközvetítője, aki azóta is szorgalmazza a műfaj megbecsülését. – Már akkor felvetődött, hogy a magyarországi bűvészetnek és jeles képviselőinek emléknapot rendezzünk.

Sokáig itt működött Csongrádi Béla (Káró) vezetésével a Rodolfo Bűvészkör is. A mester születésének századik évfordulója, illetve a hozzá kötődő események kimozdították a holtpontról a kezdeményezésünket. Most ott tartunk, hogy a budapesti Liget-projekt oldalvizén evezve talán már jövőre megnyílhat a Magyar Illúzió- és Cirkuszművészet Háza, ahol természetesen Rudi bácsi is „jelen lesz”. Ezt a rendhagyó gyűjteményt, interaktív műhelyt egyúttal a játék, a játszás fővárosi fellegvárának is tekinthetjük majd. Ez persze nem jelenti azt, hogy Kecskeméten nem lenne érdemes bemutatni az ott lévő bűvészrekviziteket.

A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Fekete Péter (aki kormánybiztosként végzi az átszervezéseket) támogatja a fenti elképzeléseket. Sőt az artisták legendás városligeti birodalmában 2017-től kétévente váltakozva rendezik meg a nemzetközi cirkuszfesztivált, illetve a nemzetközi bűvésztalálkozót.

– Rodolfo családjától bűvészkellékek, kártyagyűjtemény, régi plakátok és meghívók, valamint ezernél több értékes szakkönyv került hozzánk – sorolja Kalmár Ágnes, a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely jelenlegi igazgatója. Mintegy negyvenezer tárgyat őriznek, és ennek csak egy töredéke kapcsolódik a mágushoz. –  A Rodolfo-hagyaték feldolgozásához sok idő és több szakember munkájára van szükség. Csak pályázatok révén tudunk bármit is csinálni. Már kutathatóvá tettük a bűvészkártya-gyűjteményt és restauráltuk a plakátokat. Digitalizált állományaink szerepelnek a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) adatbázisban, ezek bárki számára hozzáférhetők. Intézményünk jövőre lesz 35 éves, amennyiben kapunk hozzá anyagi támogatást, új állandó kiállítással rukkolunk elő, amelynek Rodolfo relikviái meghatározó részei lesznek.

Addig is marad az emlékezés, a kedves anekdoták felidézése. Ismeretes például az, hogy Gács Rezső otthonából sem zárta ki a bűvészetet. Ha kezébe került valamilyen tárgy, addig „bűvölte”, míg nem talált ki vele valamilyen produkciót. 

Leginkább a nagy tükör előtt gyakorolt, és ezt a tárgyat féltve őrzi a lánya, Gács Judit. Aki mindig hord magával egy pakli kártyát is, ami ugyancsak édesapjától származik, noha ő egyetlenegy bravúrt sem képes mutatni. 

Gyakran hall másoktól olyan Rodolfo-sztorikat, amelyekről száz százalékig tudja, hogy nem történhettek meg. Egyszer hosszan araszolt a Balaton felé a kocsisor, elöl egy rendőr igazoltatta a híres bűvészt. Nagy sokára megindult a forgalom, majd ismét leállt. Rodolfo odasétált a rendőrhöz és visszaadta neki a karóráját, amelyet trükkösen elorozott tőle. „Apám soha nem vezetett autót, és soha nem lopott karórát!” – cáfolja a „szemtanút” a bűvész lánya. Nézzük a jó oldalát: Rodolfo nincs elfeledve! 



BŰVÉSZMORZSÁK 
- Ódry Zuárd, Ódry Árpád bátyja volt a mestere, tőle kapta művésznevét.
- 1936-ban áttért a görögkatolikus vallásra, ami miatt szélesebb családjával való kapcsolata megromlott.
- Az 1939 tavaszán életre hívott Rodolfo Bűvészrevüvel bejárta Dél-Európát.
- 1948. október 15-én a fővárosban megalakuló Artista Akadémia bűvésztanárának nevezték ki, 1986-ig állt az intézmény élén.
- A Dalolva szép az élet című magyar filmben önmagát alakította.
- 1956. október 23-án a Latabár-brigáddal este Martfűn játszott, és Szolnokon, a Tisza Szállóban, a szálláshelyükön értesültek a pesti fejleményekről.
- Fellépett a Párizsi Olympia színpadán, a premier után Gérard Philippe is gratulált neki.
- Básti Lajost a kártyacsalás titkaiba avatta be, Latinovits Zoltánnak Cipolla szerepéhez mutatott néhány mutatványt, Cseke Pétert pedig újságot enni tanította meg.
- Három 10-10 részes televíziós bűvészsorozatot készített (1966, 1968, 1978).
- Védjegye a vékony bajusza lett, idősebb korában szemceruzával festett hasonló karakterű „műbajuszt”.
- Utoljára 1986. január 13-án lépett fel a Mikroszkóp Színpadon.

Ezek is érdekelhetnek