Csapatjátékos kerestetik

Miközben Magyarország egyes térségeiben még mindig magas a munkanélküliek száma, a semmiből semmibe vezető, főképp alacsonyan képzett álláskeresőknek szánt közmunkán kívül szinte lehetetlen munkához jutni, addig országszerte egyre súlyosabb problémát jelent a munkaerőhiány. Szinte lehetetlen valamirevaló kőművest, festőt vagy ácsot találni, de nincs jobb helyzetben a vendéglátás sem, az egészségügyben tapasztalt orvoshiány sokak életébe is kerülhet. Pedig a számok szépen alakulnak: az unió statisztikai hivatalának kimutatása szerint 5,8 százalékon áll a munkanélküliség Magyarországon, ezzel az ötödik legkevesebb állástalannal büszkélkedő ország lennénk az EU-ban.

Az elégedettség valahogy mégis elmarad. Akinek van munkája, sokszor nem a végzettségének, képességeinek megfelelő tevékenységet kénytelen végezni, a magasan képzett szakemberek elvándorlása pedig megállíthatatlan folyamat.

A munkaerőpiac válsága nemcsak minket, magyarokat hoz nehéz helyzetbe, az egész Európai Unió hasonló gondokkal küzd. Az első negyedév végén 10,8 százalékos munkanélküliséget jegyzett az EU.

A legsúlyosabb problémát továbbra is a fiatalkorúak munkanélkülisége jelenti: az unió 29 tagállamában 19,1 százalék a 25 év alattiak munkanélküliségi aránya – a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol ez a mutató meghaladta az 51 százalékot.

A munkaerőpiacon uralkodó ellentmondásokat csak fokozza, hogy miközben az egész kontinensen túlképzett munkaerők milliói kénytelenek nem a tehetségüknek megfelelő állásokban elhelyezkedni – az unió magasan képzett fiatal munkavállalóinak 25 százaléka túlképzett jelenlegi pozíciójához képest, ezzel szemben az alkalmazottak 26 százaléka jelentősen alulképzett az általa végzett munkakört nézve –, addig Európa- szerte kétmillió betöltetlen pozíció várja felkészült, naprakész tudással rendelkező dolgozóját, mindhiába.

Különösen igaz ez a STEM-területre, azaz a tudományos, műszaki, technológiai és matematikus álláshelyek jó része betöltetlen. A munkaadók 40 százaléka arról panaszkodik, üres álláshelyeire nem talál megfelelő képzettségű dolgozót, ez pedig már a növekedést és az innovációt akadályozza uniószerte.

A helyzetet tovább rontja, hogy a jövőben a munkaerőpiac teljes átalakulására kell számítani az automatizáció és a technológiai fejlődés hatására. A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég legfrissebb elemzése szerint a jogi szektorban körülbelül 114 ezer álláshely szűnik meg az automatizálás következtében, további 39 százaléka a munkaköröknek pedig a leépítések magas kockázatát hordozza magában a következő két évtizedben.

Tény, hogy az oktatási rendszerből, a korábbi munkahelyi tapasztalatokból megszerzett készségek, szakképzettségek minden korábbinál gyorsabban elavulnak, és egyre nagyobb a szakadék a munkaerőpiac gyorsan változó igényei és a „hozott anyag” között. A jövő évtized munkavállalóinak értéke nem a megszerzett diplomák számától függ majd, hanem sokkal inkább az ezekre épülő széles körű készségkészletekre: legyen elsősorban kiváló problémamegoldó, analitikusan gondolkodni képes vállalkozószellem, több idegen nyelv birtokában a multikulturális környezetben otthonosan mozgó csapatjátékos, akinek technikai tudása is magas szintű. Ugye, van még behoznivalónk e területeken? Az Európai Bizottság júniusban elindított New Skills Agenda for Europe című akcióterve nem azt állítja, hogy az európai polgárok alulképzettek, épp ellenkezőleg: arra a fontos kérdésre keresi a választ, milyen típusú oktatással lehetne felkészíteni bennünket, uniós munkavállalókat a munkaerőpiacra való bejutásra – és maradásra. Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos rámutatott:

„Az Európai Unióban és a világon is azok az országok a legversenyképesebbek, amelyek a legtöbb pénzt fordítják a készségfejlesztésre. Az a veszély fenyeget, hogy Európában 70 millió európai marad le ebben a versenyben. Muszáj több pénzt fordítanunk a készségek fejlesztésére, ha javítani akarjuk versenyképességünket, és elő akarjuk mozdítani a gazdasági növekedést. Mindenekelőtt azonban létfontosságú, hogy segítségünkkel az emberek valóra tudják váltani az álmaikat szakmai téren, elérjék a céljaikat, és kibontakoztassák a bennük rejlő képességeket.” 

Az uniós biztos elmondta, ezek megvalósítására készek áldozni is: az Európai Szociális Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint az Európai Beruházási és Fejlesztési Alapból a 2014–2020-as időszakban több mint 30 milliárd eurót fordítanak a képességek fejlesztésére. 

Ezenfelül a szociális alapból mintegy 79 milliárd euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az oktatás, az élethosszig tartó tanulás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás céljaira. A határokon átívelő projektekre az Erasmus+ program alapjából is lehet majd támogatást igényelni, összesen 15 milliárd euró értékben. 

Az új felhívás nyomán a Bizottság a tagállamok mellett a munkaadók, a szakszervezetek, a munkaügyi központok, az oktatási, szakképzési intézmények és vállalkozások részvételét is ösztönözni fogják.