Jogi esetek: Érthetetlen számlák

Befizette a rá kiszabott díjat, ám ezután elkezdett zavaros számlákat kapni. Kiderült, hogy ugyanennél a biztosítónál korábban lakásbiztosítási szerződést kötött, amelyet nem szüntetett meg, pontosabban úgy gondolta megszüntetni, hogy a 2010-es évre már nem fizette be a tagdíjból és egyéb tételekből álló díjat. Ebből azonban hátraléka keletkezett, így erről kapta a számára érthetetlen számlákat.

Bement a biztosító ügyfélszolgálatára, ahol tájékoztatták, hogy a kötelező felelősségbiztosításának a díja be van fizetve. Nem sokkal később, márciusban a férfi felesége a kocsival balesetet okozott, a felelősségbiztosító viszont kijelentette, hogy a biztosítási szerződés megszűnt, miután a díjat nem fizették be. Kiderült, hogy a férfi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) befizetésének nagyobb részét a lakásbiztosítási díjhátralékra számították be.

A károsult cascobiztosítása alapján egy másik biztosító kifizette a kárt, majd beperelte a házaspárt, akik közben a saját biztosítójukat perelték, illetve egymással is csúnyán összevesztek. Mi itt azzal a perrel foglalkozunk, amelyet a férj indított a biztosító egyesület ellen. Ebben kérte a bíróságot: egyrészt állapítsák meg, hogy a kgfb-szerződése fennállt a baleset idején, másrészt kétmillió forint nemvagyoni kártérítést szabjanak ki a biztosítóra azért, mert a baleset utáni éveket jogi csatározással töltötték, plusz még a házasságuk is megromlott.

A biztosító úgy védekezett: a kézbesített számlákon szerepelt, hogy a férfinak díjhátraléka van, és a biztosítási díj elmaradása esetén a kgfb-szerződés hatvan napra megszűnik.

A férfi azzal vágott vissza, hogy egyrészt a lakásbiztosítási szerződésnek semmi köze a kgfbhez, másrészt, amikor az alperes ügyfélszolgálatára bement tisztázni a helyzetet, azt a felvilágosítást kapta, hogy a kgfb-szerződésének a díja be van fizetve. Az alperes tehát megszegte az együttműködési kötelezettségét, az ebből eredő károk őt terhelik.

A bíróság egyrészt kimondta, mivel az alperes megnyugtatta a felperest, hogy a díj be van fizetve, így a díjfizetés elmaradásáért a felelősség a biztosítót terheli, vagyis a balesetben okozott kárt a kgfbszerződés alapján a biztosítónak kell megtérítenie. Mivel a házasság megromlását a felperes nem bizonyította, önmagában pedig a hosszas pereskedés ténye nem elegendő a nemvagyoni kártérítés megállapításához, ezért neki kártérítés nem jár.