Jogi esetek: Fizet a szomszéd

A borász ezért nem nyert a pályázaton, így az őt ért kár miatt beperelte a tulajdonostársat. A felperes a joggal való visszaélés nevesített külön esetére hivatkozott, amikor valaki egy jogszabály által megkövetelt jognyilatkozat megtagadásával valósítja meg a joggal való visszaélést. Azzal érvelt, hogy a jognyilatkozat megadása semmiben nem korlátozta volna a társtulajdonost, a visszatartása ezért visszaélésszerű. Ez a jogellenes magatartás kárt okozott neki, az általános kártérítési szabályok szerint ezt meg kell térítenie a társtulajdonosnak.

Az alperes szerint a borász nem tudja bizonyítani, hogy megnyerte volna a pályázatot, ha ő megadja a hozzájárulást, mivel a pályázatát érdemben nem bírálták el. Így viszont nem kérhet kártérítést. A másik érve az volt, hogy ilyen esetben lehet kérni a bíróságtól a jognyilatkozat pótlását, ezt azonban a borász nem kérte. Kártérítésről viszont nincs szó a joggal való visszaélésnél, ebből következik, hogy ilyenkor egy dolgot lehet kérni a bíróságtól: ítéletével pótolja a jogellenesen megtagadott nyilatkozatot.

A borász azzal vágott vissza, hogy az elbíráló hatóság több kérdésben is kért hiánypótlást, s ezek mindegyikét tudták teljesíteni – kivéve a társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát, ami azt bizonyítja, hogy ezt leszámítva minden egyben volt a sikeres pályázathoz. A másik ellenvetésre úgy reagált: nem lett volna értelme a bírósághoz fordulni a jognyilatkozat pótlása miatt akkor, amikor harminc napon belül kellett a jognyilatkozat, míg egy bírósági eljárás legalább több hónap, de inkább több év.

A bíróság végül a borásznak adott igazat azzal, hogy bár a joggal való visszaélésnél valóban nincs a törvényszövegben kártérítés, de a kártérítési szabályoknál szerepel, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Vagyis bármilyen Ptk.-szabály megszegésével okozott kárért jár kártérítés, így a borásznak a szomszéd fizeti meg az elbukott pályázati összeget.