Kedvencük a fürtös köles - A gyerekek pedig megtanulják, mi is a türelem, a kötődés és a szeretet

Törpefürj, hullámos papagáj, zebrapinty, sirályka, szakállas amandina, gyémántgalamb és társaik alkotják a hetventagú közösséget. Szemmel láthatóan remekül érzik magukat. Kedvükre röpködnek a trópusi klímában, ücsörögnek a felfüggesztett faágakon, bekukkantanak a madárodúkba. Már nem félnek gondozóiktól, habár a tenyerükből még csak óvatosan csipegetik a magot. Türelem és idő kell az összeszokáshoz.

Helvécia határában járunk, a kecskeméti S. O. S. Gyermekfalu integrált lakásotthonában. A takaros házban 12 és 18 év közötti fiatalok élnek, összesen tizenketten. A teraszon virágok pompáznak, a kertben szépen fejlődnek a konyhakerti növények. Az itt lakók napi ritmusához hozzátartozik környezetük rendben tartása. Ha megérkeznek az iskolából, újabban a madárházat is felkereshetik.

– Paloznakon, a Meseterápia Központban megragadta a figyelmemet a madárház és a röpde varázslatos világa. Az ornitológustól megtudtam, milyen sikeres a madárterápia, ami segíthet a lelki problémákkal, kötődési vagy magatartásbeli zavarokkal küzdő állami gondozottaknak. Elhatároztam, hogy ilyet nekünk is kell csinálnunk – kezdi a történetet Illésné Áncsán Aranka, a kecskeméti S. O. S. Gyermekfalu szakmai vezetője. – Miután az ötletem zöld jelzést kapott, hozzáláttunk a megvalósításhoz. A költségeket minisztériumi pályázati pénzből álltuk, de az alapítványunk is támogatta anyagilag az építkezést.

Izgalmas feladatot adott a madárlakók kiválasztása és beszerzése. Tudniillik nem lehet akármilyen fajokat összeengedni, mindegyik személyisége és viselkedése más. Czinege István kecskeméti díszmadártenyésztő tanácsai alapján vé gül is benépesült a madárház – tőle néhány különlegességet ajándékba kaptak, illetve több helyről is vásároltak.

– Itt lakom a lakásotthonban, rendszeresen részt veszek a madarak etetésében és a takarításban – újságolja Fazekas Elvira, aki már elindult az önállósodás útján: egy hamburgerezőben dolgozik. – Alig vártam, hogy megérkezzenek. Némelyiknek már nevet is adtam. A kedvencem a nimfapapagáj. Szabadidőmben beülök ide és rajzolgatom őket.

Kovács Richárd, a helyi iskola diákja veszi át a szót: – Az apukám galambász, tőle származik a madarak iránti érdeklődésem. Itt is szívesen gondozom őket: füvet, elemózsiát és vizet viszek nekik. Legjobban a fürtös kölest imádják, azt a kezemből is elfogadják. Nehezen barátkoznak az emberrel, hihetetlenül sok türelem kell hozzájuk. Érdekes módon a madarak közt nyugodtabb vagyok, órákig elüldögélek köztük.

A fiatalok már rájöttek, hogy a színes tollú szárnyasok jótékonyan hatnak az érzelmeikre és a hangulatukra. Ezt a tényt Nyistyák Zsuzsa, a kecskeméti S. O. S. Gyermekfalu nevelője is alátámasztja, aki a madárházban drámapedagógiai mesedélutánokat tart, melyek során a résztvevők kitalálják és formálják a történeteket. A „szereplők” adottak: mindegyik madárfaj sajátos karakter, különlegesek a szokásaik. Így még érdekesebbé válhat a játék – velük és köztük.

– A madarak szerepe egyértelműen érzékelhető a terápiában – állítja Illésné Áncsán Aranka. – Képesek megérezni a gyerekekben zajló változásokat, vagy ahogyan Boldizsár Ildikó mondta a paloznaki meseközpontban: ők a létrafokok a látható és a láthatatlan között. A gyerekek a mesék segítségével jobbá válhatnak, elindulhatnak egy másik úton. A gondozás során pedig megtanulják, mi is a türelem, a kötődés és a szeretet. Oldódhatnak a lelki problémák, csiszolódhatnak a viselkedésformák. A madárházban nem tanácsos kiabálni, hirtelen mozdulatokat végezni, s ha ezt egy magatartászavaros gyerek a „kinti” életére is átörökíti, könnyebben tud majd alkalmazkodni.És a bizalom! A törékeny élőlény annyira megbízik az emberben, hogy oda mer bújni hozzá, mert érzi a szeretetét.