Áramot ad a kő

Pest megyében, Turán épül a legmodernebb technológiára alapuló, 2,6 megawattos erőmű. A föld mélyéről érkező, 129 Celsius-fokos termálvíz gőze hajtja majd a turbinákat: az erőmű mintegy 800 családi ház évi villamosenergia- igényét lesz képes biztosítani.

Ezenkívül – a tervek szerint – zöldségtermesztésre alkalmas üvegház is kerül az erőmű mellé.

A földhő egyre nagyobb szerepet játszik energiagazdálkodásunkban.

A napokban jelentek meg az új, nyilvános bányászati koncessziós pályázati felhívások: a szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére meghirdetett kilenc felhívás mellett Győr területére geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására lehet pályázni.

Tavalyelőtt Battonya térségére nyert 35 éves koncessziót egy vállalkozás, ott 2018-ra készül el a geotermikus erőmű. Érdekessége lesz, hogy az energiát nem forró termálvízből nyerik, hanem a 220–240 fokos kőzetből: a hőkutakba felszíni vizet vezetnek, majd a visszaérkező gőzzel hajtják meg az áramfejlesztőket. Évente körülbelül 12 megawatt villamos energiát, s emellett több mint 60 megawatt hőt fognak előállítani.

A rendelkezésre álló hazai termálvízkészlet 500 milliárd köbméter lehet, amelyből mintegy 50 milliárd köbméter termelhető ki gazdaságosan. Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre kisközepes, azaz 130 foknál alacsonyabb hőmérsékletű vízkészletek, amelyeket elsősorban távhőrendszerekben lehet hasznosítani. Bizonyos területeken azonban nagy hőmérsékletű, 130–250 fokos készletek is megtalálhatók, amelyeket erőművi áramtermelésre lehet használni. Hazánkban, ahogy a teljes Európai Unióban is, 2020-ra az energiatermelés egyötödét megújuló forrásokból kell biztosítani.