Diáknak áll a zászló

„A vállalkozások egyre inkább felismerik, hogy ahhoz emelni kell a munkavállalók bérét, hogy megtartsák őket, a piac kezdi beárazni a munkaerő-keresletet” – mondta el az M1-en múlt héten Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára.

A munkaerőhiány a diákoknak is kedvez: egyre több helyen tudnak elhelyezkedni, hiszen a cégek, vállalkozások két kézzel kapkodnak az alkalmazottakért.

A bérek pedig ez esetben magasabbak: diákmunkásként jó eséllyel keresnek többet a minimálbérnél a fiatalok. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egy diák átlagosan akár 15–20 százalékkal többet kereshet a minimálbérnél. Persze az is igaz, hogy az órabérek jellemzően azokban a munkakörökben emelkedtek, amelyek amúgy sem túl népszerűek, például a fizikai munkával járó szakmákban. A korábban is jobban fizető, például nyelvtudást igénylő állásokban nem számíthatnak a diákok sokkal több pénzre.

És hogy mennyit is lehet keresni diákmunkásként? A fővárosban átlagosan 760, vidéken 720 forint a minimális órabér – legalábbis jellemzően ennyiért vállalják el a fiatalok a munkát. Lehet persze ennél jobban – például 1200 forintért – vagy rosszabbul is keresni, például a kisebb, fővárostól messzebb eső településeken.

A hiányt jól érzékelik a diákokat munkára kiközvetítő cégek: a Népszabadságnak úgy nyilatkoztak, míg korábban nehézséget okozott, hogy minden náluk jelentkező diáknak munkát tudjanak ajánlani, most mindenkinek jut állás. Nem csak nyárra keresnek a cégek több diákot, de az év többi részében is tárt karokkal várják a fiatalokat.